Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 14 (277. szám) - Egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények mód... - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
3655 Köszönöm szépen, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Schiffer András képviselő úrnak, független. DR. SCHIFFER ANDRÁS (független) : Köszönö m szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatokkal kapcsolatban ugyanúgy, mint ahogy az előző hetekben az elektronikus anyakönyvezésre vonatkozó törvényjavaslatnál is már elmondtam, az LMP alapvetően támogatólag áll hozzá. Ny ilvánvalóan olyan alapvetően, valóban szakmai jellegű törvényjavaslatokról van szó, amelyek jó esetben és megfelelő előkészítés esetén hozzásegítik az állampolgárokat ahhoz, hogy az ügyeiket egyszerűbben tudják intézni, hozzásegítik a magyar kis- és középv állalkozásokat, hogy jó esetben sokkal kevesebb bürokratikus akadállyal kelljen szembenézni, kevesebb bürokratikus akadály nehezítse a boldogulásukat. Ezzel együtt részben formai eljárási, részben pedig néhány tartalmi kifogásunk van az előttünk fekvő törv énycsomaggal kapcsolatban. Először is szeretném megjegyezni, hogy az egy dolog, hogy egy ilyen mérvű törvényjavaslatot, aminél ráadásul az államtitkár asszony a dolognak jelentőséget adva, ki is fáradt a pulpitushoz, ezt miért úgy nyújtja be a kormányzat, hogy pénteken benyújtja, hogy akkor tesséklássék módon a parlament tárgyalja. Pontosan akkor, ha egy ilyen nagy jelentőségű, és főként, amit már képviselőtársaim említettek, ilyen szerteágazó, nagyon sok jogszabályt módosító törvényjavaslatról van szó, ak kor különösen fontos lenne az, hogy a parlamentnek, a szakbizottságoknak, több szakbizottság is tárgyalja ezt a törvénycsomagot, legyen kellő idejük a törvényjavaslat megtárgyalására. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen törvényjavaslatnál, aminek a célja elvileg az, hogy egy állampolgárbarát közigazgatás alakuljon ki, ahol egyszerűsödik az ügyintézés az egyszerű állampolgár, a hazai kis- és középvállalkozások számára, talán le kellene folytatni azokat az egyeztetéseket, amelyeket egyébként a jelenlegi par lament által elfogadott jogalkotási törvény előír. Igen, a jogalkotási törvény, illetve a vele párban elfogadott, általunk is megszavazott, az állampolgárok részvételét a jogalkotásban szavatoló törvény előírja azt, hogy amikor kivételesen nem a frakciókor mányzás zajlik, nem Vas Imre terjeszt elénk egy törvénycsomagot, hanem a kormány alkotmányos rendeltetésének megfelelően, akkor a megfelelő társadalmi egyeztetéseket le kell folytatni. Erről sem kaptunk tájékoztatást az államtitkári expozéban, mint ahogy a rról sem, amit ellenzéki képviselőtársaim már említettek, hogy szintén a jogalkotási törvény előírja, főleg egy átfogó szabályozás esetén, hogy tárják az Országgyűlés elé azt a hatástanulmányt, amelyet jó esetben, ha törvényesen jár el a kormány, a jogszab ály előkészítése során elvégeztek. Ennél a törvényjavaslatnál az LMP számára a hatástanulmány nem pusztán valami afféle ellenzéki kukacoskodás, és nem pusztán csak arról van szó, hogy bátorkodunk felhívni a kormányzat figyelmét arra, hogy talán a törvények et illenék, és főleg a jelenlegi parlament által alkotott törvényeket illenék tiszteletben tartani. Egy olyan törvényjavaslat kapcsán, amelyik egészen új alapokra helyezi a közigazgatás működését, ha úgy tetszik, paradigmatikus változást idéz elő az egész magyar közigazgatásban és ezzel kapcsolatban viszont az ügyeiket intéző állampolgárok életében is, bizony nagy szüksége lenne minden döntéshozónak arra, hogy pontosan lássa nem pusztán csak a költségvetési oldalát egy ilyen átállásnak, hanem azt is, hogy v alóban ez az áttérés ilyen hatályba léptetési határidőkkel nem okoze fennakadást a hatósági ügyintézésben. Azért lennénk kíváncsiak egy hatástanulmányra a törvényjavaslat kapcsán, úgy, ahogyan azt a jogalkotási törvény előírja, hogy valóban jó lelkiismere ttel mondhassuk azt a szavazásoknál, a zárószavazásnál, hogy ez a törvényjavaslat valóban megkönnyíti az állampolgárok életét, valóban állampolgárbarátabbá teszi a közigazgatást. Ha nincsen hatástanulmány, azt kockáztatjuk, hogy egy olyan törvényt fogad el az Országgyűlés, ami könnyen lehet, hogy a közigazgatásban és ezzel összefüggésben az állampolgárok életében is csak káoszt okoz.
