Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 14 (277. szám) - Egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények mód... - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3653 esztendőben jelentősen megnőtt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos hatósági és más eljárások száma. Varga István képviselőtársam már említette azt, hogy az ügyvédekre milyen komoly újít ás várt, és mennyi mindent meg kellett tanulnunk akkor, amikor az elektronikus cégeljárás bevezetésre került. Nyilván ezzel minden ügyvédnek ismerkednie kellett, aztán már nem ért bennünket váratlanul, amikor a közjegyzőknek is elektronikusan kellett elkül deni a fizetési meghagyást, aztán a közigazgatásban is egyre inkább bevezetésre került, ügyfélkapu, adózás, már elektronikusan tudjuk leadni az adóbevallásunkat. Bizony, mit kell lássunk? Azt kell lássuk, hogy nagyon megnehezíti az életünket, majd meg is k önnyíti az életünket, hiszen ez egy kettős dolog. Mert akkor, amikor ezt meg kell tanulnunk, akkor, amikor ebbe bele kell rázódni, amikor ki kell építeni azt a technikai hátteret, amivel ezt tudjuk működtetni, akkor nyilván tapasztaljuk ennek nehézségét, t apasztaljuk ennek anyagi vonzatát. Majd pedig akkor, amikor egy órán belül el tudjuk intézni egy ügyfélnek azt, hogy bejegyzett cége van a cégnyilvántartásban, és már ott van a jogerős végzése, hogy neki cége van, látjuk, hogy úristen, ennek micsoda előnye i vannak, hogy ez milyen jó, milyen gyönyörű; az ügyfél pedig, hogy milyen jó ügyvédhez jöttem, amikor egy óra alatt nekem egy céget csinált. Na, azért ennyire nem egyszerű a kérdés, de ezt is látni kell benne. De ennek az elektronikus nyilvántartásnak, az elektronikus ügyintézésnek megvannak a maga nehézségei is, hiszen számos olyan biztosítékrendszert kell beépíteni ebbe a folyamatba, ami garantálni fogja azt, hogy ezek az elektronikus iratok, adott esetben hatósági határozatok betöltsék azokat a közbizal mi jellegüket, amire hivatottak. Hiszen, mint ahogy mondtam korábban, mind jogokat, mind kötelezettségeket alapítunk ezekre a hatósági határozatokra, amelyek elektronikus formában jelennek meg. Amikor erről beszélünk, ha csak a kézbesítésről beszélünk, önm agában egy kézbesítésnél mit jelent ez? Nyilván szükség van az elektronikus háttérre, szükség van arra, hogy a kiküldő hatóság elektronikusan ki tudja küldeni azt az iratot, aki kapja, az pedig tudja venni ezt az elektronikus iratot. Tehát szükség van a te chnikai háttérre. A technikai háttéren kívül szükség van arra, hogy az átvételt igazolni lehessen elektronikus aláírással. Aztán szükség van annak a rendszernek a kiépítésére, hogy az elektronikus irat ne lehessen módosítható. Az okirat sem az üzenet küldé sét, sem megérkezését követően ne legyen módosítható. Ezen kívül szükség van még arra, hogy elektronikus tértivevény érkezzen vissza erről az ügyiratról, hiszen amennyiben ilyen nincs, akkor a kézbesítést nem lehet bizonyítani, tehát már nem értük el azt a célt, amit el kívántunk volna érni; amit a papír alapú esetben nyilván a postai úton történő kézbesítéssel, tértivevénnyel egy hét alatt, két hét alatt, ha nem veszi át, akkor még több idő alatt kap meg az ügyfél. Tehát ott fogunk tartani, hogy több hét e ltelik. Itt viszont mindaddig, amíg ez a folyamat lejátszódik, az elektronikus tértivevény visszaérkezik, néhány másodperc fog eltelni, vagy néhány perc, vagy néhány óra. Tehát hihetetlen mértékben nyerünk időt. Azonban ennek biztonságát azért igazolni kel l. Amennyiben nincs meg ez a biztonság, akkor megkérdőjelezhető a közbizalmi jellege, és probléma merül fel, hogy alapíthatunke rá jogokat és kötelezettségeket, megkérdőjelezhető a hatóság közhatalmi funkciója, jogos vagy nem jogos, illetve könnyen lehet hamisítani. Maga az a rendszer, ami eddig kiépítésre került Magyarországon, az eddigi tapasztalatok alapján bevált, tehát amennyiben itt is szélesítésre kerül, és egyre inkább áttérünk erre az elektronikus ügyintézésre, azt gondolom, ez mindenki által pozi tívnak tartott dolog lesz. A Ket. 78. § (5) bekezdése az új módosítás alapján kimondja, hogy a hatósági hivatalos irat ezek alapján lehet hivatalos irat, amely hagyományos, vagy pedig elektronikus irat. Így is, úgy is lehet kézbesíteni, tehát itt meghagyja azt a két jelleget, mind a kettő maradhat. Ebben különbözik az anyakönyvi jogszabálytól, amelyben kicsit bírálatként jegyeztem meg az elmúlt héten, a papír alapú gyakorlatilag megszűnik, tehát bármilyen probléma van az elektronikus rendszerrel, az anyakön yvekhez nem jutunk hozzá, illetve kérdés, hogy mennyire tudjuk megőrizni az ott lévő adatokat. (17.50)
