Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 14 (277. szám) - A Kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KEPLI LAJOS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
3566 élelmiszerelőállításunkat, ami komoly versenyelőnyt jelent nekünk a piacon, azon túl, hogy egy egészséges élelmiszerellátás feltételeit teremti meg. Ugyanakkor a Géntechnológiai Bizottsággal kapcsolatos szabályozásban az szerepel, h ogy ennek a komoly testületnek, amely szakmailag és az alaptörvény szemszögéből is meg tudja ítélni a géntechnológiai eljárásnak a következményét vagy a termék következményét, ennek a döntését, javaslatát a hatóság maga fölülírhatja, és mégis engedélyezhet i ezeket a termékeket, ezeket az eljárásokat Magyarországon. Valószínűleg nem szerencsés, ha egy kompetens testület ilyen típusú tanácsait egy hatóság írja fölül, amely nem tudja megítélni ennek a szakmai tartalmát, tudományos és egyéb, szakmai tartalmát. Tehát azt gondolom, érdemes még egyszer meggondolni, hogy szabade a hatóságra bízni egy ilyen döntést, miközben előtte már egy kompetens szakértői testület valóban megvizsgálta minden oldalról, és mérlegelte az alkotmányossági problémáit is a dolognak. Ké t testületet szeretnék külön is kiemelni, amely viszont nem szerepel, és azt hiszem, érdemes lenne külön foglalkozni vele. Az egyik az Országos Környezetvédelmi Tanács, ahol valóban a civil társadalom, a tudomány és a gazdaság szereplői egy háromoldalú tes tületben komolyan mérlegelik a környezeti problémákat. Azt hiszem, hogy bizonyos értelemben méltatlan körülmények között működik a Környezetvédelmi Tanács, tehát érdemes lenne a működésének feltételeit jobban megteremteni, mert egy nagyon fontos területet fölügyel. Különösen egy olyan közegben, ahol a környezeti szempontokon átgázolni látszanak a tőkeérdekek, nagyon fontos, hogy a környezet szempontjait, az ökológiai szempontokat világosan a törvényhozás elé terjesszék, illetve a döntéshozó kormányzati szer vek elé vigyék. Azt gondolom, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács mint ilyen testület, mint tanácsadó testülete a vidékfejlesztési miniszternek, nagyobb rangot érdemelne, mint amilyen rangban van ma. Tehát alkalom lett volna arra, hogy ha komolyan tar talmilag gondolja ezt a kérdést is, megvizsgálja. A másik ilyen testület, ami nagyon fontos, említette államtitkár úr is, a Birtokpolitikai Tanács. Különösen az utóbbi időszakban komoly szerepe lett volna - vagy talán lesz is, reményeim szerint lesz is - a bban, hogy a nemzeti vagyonunk legfontosabb részének kezelésével kapcsolatos folyamatokat fölügyelje. Értem ezalatt az állami földek bérbeadása körüli ügyeket, de értem ezalatt a törvénykezést is, a törvényhozást is, amely a földügyi csomagot készíti elő, és igazán nem látszik még mindig, hogy mi is lesz ez a szabályozás. A Birtokpolitikai Tanácsnak nagyon komoly szerepe kellene legyen ezekben a folyamatokban, és itt lett volna az alkalom, hogy a működésével kapcsolatos problémákat valóban törvényi szinten újragondoljuk. Sajnálatos, hogy ez nem történik meg. Tehát valószínűleg a Birtokpolitikai Tanács sokkal fontosabb szerepet kellene játsszon, és a működésével kapcsolatos ügyeket érdemes lenne átgondolni, hogy azok az anomáliák, amelyek látszanak részben az állami földbérleti pályázati rendszer kapcsán, hogy tudniillik a bérbe adott földek 41,2 százalékát eddig 11 érdekeltség szerezte meg az országban, szemben azzal, amit a vidékstratégia megfogalmaz, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat hozzuk az álla mi földvagyonnal helyzetbe, és amire a Nemzeti Földalap annak idején létrejött, hogy tudniillik ezeknek a családi gazdaságoknak a földalapját helyben fogjuk kiegészíteni… - hát valószínűleg a Birtokpolitikai Tanács nem igazán tudta elérni, hogy a folyamato k ebbe az irányba menjenek. Tehát én különösen fájlalom, hogy ez a két testület, a Környezetvédelmi Tanács és a Birtokpolitikai Tanács mint a miniszternek két nagyon fontos tanácsadó testülete nem került be ebbe a törvényalkotási menetbe. Összességében azt gondolom, nem jó az az üzenet, még akkor is, ha értem a deregulációs törekvéseket, és tulajdonképpen a jogalkotás oldaláról magyarázható is, hogy bizonyos kérdéseket nem föltétlenül törvényi szinten kell szabályozni, hanem lehet kormányrendelet vagy minis zteri rendelet szintjén is szabályozni, mégis azt gondolom, hogy ezeknek a tanácsadó testületeknek erre a szintre történő delegálása nem jó üzenetet hordoz a nyitott kormányzásunk és közös fejlesztési programunk tükrében. Azt gondolom, érdemes meggondolni ezeknek a tanácsoknak, tanácsadó
