Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 6 (274. szám) - Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Miért nem tettek lépéseket az elmúlt három évben az idegennyelv-tudás javítása érdekében?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - FARKAS GERGELY (Jobbik):
3138 soraiból: Egy óra van rá! - Zaj.) Közlöm önökkel - ezzel megy az idő, de elmondom , hogy másfél óra áll rendelkezésre, körülbelül másfél óra az interpellációk és a kérdé sek elmondására. Tehát most folytatom. Amennyiben nem értenek egyet, forduljanak az illetékes bizottsághoz. Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Miért nem tettek lépéseket az elmúlt három é vben az idegennyelvtudás javítása érdekében?” címmel ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tehát Farkas Gergely, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: “Miért nem tettek lépéseket az elmúlt három évben az idegennyelvtudás javítása érdekében?” Farkas Gergely képviselő urat illeti a szó. FARKAS GERGELY (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnálatos tény, hogy európai uniós szinten az utolsók között vagyunk nyelvtudásban, a lakosság kétharmada az anyanyelvén kívül semmilyen más idegen nyelven, két nyelven pedig mindössze csak 13 százalék beszél. Ez az adat igen lesújtó. Az tehát egyértelmű, hogy ezen a téren lépéseket kell tenni, már csak azért is, mert a mindennapi boldoguláshoz is egyre több hely en mind az oktatásban, például a diploma megszerzéséhez, mind pedig a munkahelyi elhelyezkedéshez követelmény a nyelvtudás, hisz egyre több munkahelyen és munkakörben szükséges valamilyen idegen nyelv használata. A nyelvtudás szintjének javítása nemcsak eg yéni szinten fontos, hanem társadalmi érdek is, hisz hazánk versenyképességét segíti elő. Ilyen előzmények után joggal vártuk el, hogy a kormány az elmúlt három évben határozott lépéseket tesz a nyelvtanítás megreformálása érdekében, mégsem történt semmi. Sokan, köztük mi is a beszédcentrikusabb nyelvtanítás irányába vinnénk a nyelvoktatást, illetve a jelenlegi nyelvoktatási gyakorlat is átgondolásra szorul, hisz alapvetően nem az idegennyelvórák számával van a probléma, hanem azzal, hogy valahogy mégsem j utnak el megfelelő szintre ez idő alatt a diákok. Jobb híján tehát maradnak a nyelvtanfolyamok és különórák, amelyek súlyos összegekkel terhelik meg a családi kasszát. S ha már az anyagi nehézségeknél tartunk, akkor arról is beszélni kell, hogy nemcsak a n yelvvizsgáig való eljutás, hanem maga a vizsgadíj megfizetése is komoly anyagi terhet jelent sokaknak, és bizony nem kevesen vannak olyanok, akiknek ezt a 2030 ezer forintot nehezére esik kifizetni. Egy felmérés szerint az emberek 44 százalékát a költsége k tartják vissza a nyelvtanulástól. A nyelvtanulás az önképzés részeként egyfajta beruházásként is tekinthető, amelynek társadalmi és egyéni megtérülése is egyértelmű. A Jobbik szerint az államnak támogatnia kellene a nyelvtanulást, valamint a nyelvvizsga megszerzését, és ösztönzőleg kellene fellépnie ezen a területen. Épp ezért javasolta néhány hete a Jobbik ifjúsági tagozata, hogy legyen állami finanszírozású mindenki számára egy középfokú C típusú vagy az azzal egyenértékű A és B típusú nyelvvizsga díja. A javaslatunkat határozati javaslatként is benyújtottuk az Országgyűlésnek, jelezve azt is, hogy készek vagyunk módosításra, a kör szűkítésére, esetleg arra, hogy a csak sikeres nyelvvizsgát finanszírozza az állam, a lényeg, hogy történjen végre valami el őrelépés. Tudjuk, hogy önmagában ez a javaslat sem elégséges a jelenlegi drasztikus helyzet teljes körű korrigálására, de az biztos, hogy nagyon sok embernek jelentene segítséget vagy ösztönözné nyelvtanulásra. Érdemi vita helyett azonban szokás szerint le söpörték a javaslatunkat, pedig ennek
