Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 6 (274. szám) - Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Miért nem tettek lépéseket az elmúlt három évben az idegennyelv-tudás javítása érdekében?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3139 éves költségvetési igénye messze nem lenne annyi, mint amennyi pénzbe kerülnek például egyes kormányzati látványberuházások vagy épp a kormányzati sikerpropaganda. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekre tekintettel kérdez em, hogy miért nem tettek lépéseket az elmúlt három évben a nyelvtanulással kapcsolatos problémák megoldására, és miért nem hajlandók még csak a párbeszédre sem, amikor javaslattal áll elő a Jobbik. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Doncsev András államtitkár úrnak. DONCSEV ANDRÁS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném egyértelművé tenni, hogy a kormá ny teljes mértékig tisztában van a nyelvtanulás fontosságával, azzal, hogy a mai világunkban az idegennyelvismeretnek az élet minden területén különösen nagy szerepe van. Ennek fényében igen sajnálatos, hogy Magyarország uniós összehasonlításban igen kedv ezőtlen helyen áll az idegennyelvtanulás terén. Felhívom a tisztelt képviselő úr figyelmét, hogy a negatív helyzeten a kormány változtatni kíván, így az elmúlt három évben számos intézkedést hozott a magyar lakosság nyelvtudásának fejlesztése érdekében. E ngedje meg, hogy ezeket négy pontba szedve mutassam be. Először is, szeretnénk rámutatni, hogy a kormány megújította a köznevelés két fontos tartalmi szabályozó eszközét, a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket, amelyek a korábbinál részletesebben, l ényegesen korszerűbb megközelítésben határozzák meg az iskolai nevelés pedagógiai tartalmát. Ezek közül is kiemelném, hogy a Nemzeti alaptanterv rendelkezése szerint biztosítani kell, hogy az általános iskola alsó tagozatán elkezdett első idegen nyelv tanu lását felsőbb évfolyamokon és a középiskolákban is folytathassa a tanuló, valamint a második idegen nyelv oktatásának megkezdését a hetedik évfolyamon. (15.10) Másodsorban kiemelném, hogy a középiskolákban tanulók számára immár nem szükséges a költséges ny elvvizsgadíjak kifizetése, ugyanis a sikeres emelt szintű idegen nyelvi érettségi államilag elismert nyelvvizsgának számít, és eredménytől függően különböző szintű, államilag elismert nyelvvizsgabizonyítvánnyal egyenértékű. A tanulók tehát ingyenesen szer ezhetnek a nyelvvizsgabizonyítvánnyal egyenértékű okiratot. Harmadrészt tájékoztatom a tisztelt képviselő urat, hogy az alap- és középfokú oktatásban hozott intézkedések mellett a kormány a felsőoktatásban is nagyszabású projektet indított az idegennyelvtudás fejlesztése érdekében. Az Új Széchenyiterv keretében 2012ben meghirdetett pályázat célja az általános és szaknyelvi képzés átfogó fejlesztése, annak munkaerőpiaci elvárásokhoz való igazítása, valamint az, hogy a felsőoktatási hallgatók piacképes n yelvtudáshoz és nyelvi bizonyítványhoz juthassanak. A pályázat 3 milliárd forint összegben nyújt támogatást az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztésére, amelyen keresztül jelentős segítséget nyújt azon hallgatók számára is, akik középfokú nyelvvizsgab izonyítvány hiányában nem tudták átvenni diplomájukat. Végül, de messze nem utolsósorban: a kormány a felnőtt lakosság nyelvtudásának fejlesztése és ezzel munkaerőpiaci esélyeinek és gazdasági versenyképességének növelése érdekében is nagyszabású programo t indított. A projekt megvalósítására 12,5 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre, amely által egy személy akár 90 ezer forint támogatásban is részesülhet. Úgy vélem, tisztelt képviselő úr, az említett intézkedések egyértelműen mutatják, hogy a kormány elkötelezett, és komoly lépéseket tesz a magyar lakosság idegennyelvtudásának javításáért és a fent említett célok eléréséért.
