Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - A dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
3084 Hol találnak valakit arra, hogy beinvesztáljon egy üzletbe, megnyiss on egy dohányboltot, majd utána pályáztatnak és a pályázaton nyertes ember nyert. Ez érthetetlen, hiszen, hogyha lesz érvényes pályázat, akkor ő onnan elmegy, tehát ha valaki ezt a részt elolvassa, azt mondja, hogy ez egy logikátlan, érthetetlen dolog. Min daddig egyébként, amíg tovább nem megy az önök javaslatában, és rögtön megérti, hiszen a következőben, a 4. §ban, ami a dohánytörvény 10. §ának új (3) bekezdéséről szól, abban a következő szerepel: a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően abban az esetben , ha a (2) bekezdés alapján kiírt új pályázat is bármely okból eredménytelen, úgy az új pályázat eredménytelenségének kihirdetését követő 36 hónapon belül nem kötelező új pályázatot kiírni. Na, ezért éri meg! Ezért éri meg, mert akkor önök már most odaadha tják valakinek. Kiírnak egy új pályázatot, garantálni fogják annak az embernek az új pályázat kiírásánál, hogy itt aztán nem lesz érvényes pályázat, és megkapod még plusz három évre. Ráadásul mindezt teszik úgy egyébként, ez megint csak az én saját szuveré n megítélésem, sőt talán esetleg a Jobbik véleménye is, hogy ha önök egy kizárólagos állami jogosultság esetében járnak el, ami véleményünk szerint egyébként a nemzeti vagyon körébe tartozik, így nem is lehetne pályáztatás nélkül odaadni senkinek. Azért ez t gondolják végig, hogy vajon ez így működhete, vajon odaadhatjáke önök szerint pályázat nélkül. És a tapasztalatok alapján vajon kik fogják megkapni pályázat nélkül ezeket a koncessziós jogokat, vajon kik kapnak majd boltot? Természetesen az önökhöz köz el álló emberek, az önök barátai, esetleg dohánynagykereskedésekhez és bármi más egyéb dolgokhoz tartozó emberek. Menjünk tovább: 5. §, dohánytörvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltét elek együttes fennállása esetén az államilag meghatározottak szerint mozgóbolt útján is gyakorolhatja a dohánytermékkiskereskedelmi tevékenységet. A mozgóboltra a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései is irányadók. Most az eredeti törvényben önök sz abályozták, előírták, hogy milyen feltételekkel lehet dohányboltot nyitni. Ezek között a feltételek között szerepel az, hogy zárt tér legyen, teljesen elkülönített tér legyen, hogy ne lehessen belátni az üzletbe, hogy ott csak egyedül egyetlenegy felirat l ehet, hogy dohánybolt, hogy oda kik mehetnek be és hasonlók. (19.50) Erre most meg beleteszik ebbe, hogy mozgóboltok is lehetnek. S akkor megint jön az, hogy a fiatalkorúak védelme. Hogy lesznek ezek a mozgóboltok? Mert semmilyen leírás nincs arról, hogy e zt hogyan képzelik el, hogy milyen előírások alapján üzemelhet egy mozgóbolt. Végigmegy egy dohányosautó a falun egy nagy hangszóróval, és azt kiabálja, hogy itt a dohány, lehet jönni vásárolni, meg hogy cigarettát vegyenek? Ez majd nem lesz káros a fiatal okra? Ez nem fogja az ő számukra azt sugallni, hogy gyertek ide és dohányozzatok? Nem értjük, hogy mi lesz, de gondolom, azért csak van valami elképzelésük, és ha eljutunk oda, akkor esetleg válaszolnak is rá. A 7. §nál a dohánytörvény 13. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: a (8) bekezdés e) pontja rendelkezéseit a részvénytársaságra vagy az általa a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint külön feljogosított személyre nem kell alkalmazni. Ha önök ide nem rakják be azt, hogy a (4) bekezdés ki vételével, akkor e szerint a leírás szerint 18 év alatti is folytathat dohánytermékkiskereskedelmet. Tehát ha nem rakják be, hogy 18 év alattiak ezt nem tehetik meg, akkor tiltják a 18 év alattiaknak a dohányzást, nagyon helyesen, viszont a dohánytermékek kereskedelmét nem tiltják. Kérem önöket, hogy esetleg ha úgy gondolják, akkor ezt is nézzék meg. Eljutottunk a 10 százalékos árréshez, ami véleményem szerint azért felháborító, hogy önök ezt most hozták be a Ház elé, mert be kellett adni a pályázatoknál e gy üzleti tervet. Az üzleti tervnél érdekes módon a 120 pontból 60 pontot jelentett a pályáztatás során, tehát egy szubjektív megítélés 60 pontot jelentett, az üzleti tervnél, ha valaki tudta, hogy önök fel fogják emelni 10 százalékra az árrést, akkor az ó riási előnyben volt azokkal szemben, akik nem tudtak erről, és 34 százalékos árréssel számoltak és készítettek üzleti tervet. Hiszen ez egy nagyon lényeges szempont lehetett. Önök két és félszeresére kívánják felemelni az árrést. Ez egy óriási szempont le hetett az üzleti terv elkészítésénél, és önök most hozzák be. Azt mondta Gyulay Zsolt, amikor megkérdezték tőle, hogy
