Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámoló... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KULCSÁR GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3007 információszabadság terén is kapjunk hatósági jogot, legalább a kötelezően közzéteendő adatoknál, hogy ne csak ombudsmani típusú jogkörünk legyen.” Ezzel egyet tudunk érteni, remélhetőleg ez a jövőben megvalósul. A másik probléma az önkormány zatokkal és az önkormányzati cégekkel kapcsolatban pedig az, hogy egyszerűen megtagadják a közérdekű adatok kiadását. Létezik olyan ürügy - amely szintén benne van a jelentésben , amely szerint azt állítják, hogy ők nem közfeladatot ellátó szervnek minősü lnek, mert nincs jogszabályban meghatározott feladatkörük. Nos, a jelenlegi jogszabályi környezet a nemzeti vagyonnal való rendelkezés és gazdálkodás tényére helyezi a hangsúlyt, ezért ez a védekezésük nem elfogadott a hatóság által sem. Itt most említenék konkrét ügyeket is, amelyek szerepelnek a jelentésben. Szűkebb pátriám, Debrecen ügyeivel kezdeném, és visszaemlékeznék arra, hogy két évvel ezelőtt kérdéssel fordultam a közigazgatási miniszterhez a közérdekű adatok nyilvánosságának ügyében, hiszen ezen a téren Debrecenben több esetben visszásságokat tapasztaltunk. Azt kérdeztem, hogy a kormány mit kíván tenni a törvényesség helyreállítása érdekében. Szabó Erika államtitkár asszony válaszolt nekem, aki - elnézést a kifejezésért - mellébeszélt, illetve azt hozta fel példának, hogy Tiszavasvári - ami jobbikos vezetésű - ezen a téren még inkább el van maradva. Most nézzük akkor a beszámolót! A beszámoló szerint számos beadvány érkezett debreceni ügyben, és négyet nevesítenek is: az AKSD Kft., EuroRégió Ház K ft., Cívisbusz Kft. és a 2es villamos ügye. Az utóbbiban az önkormányzat, a többi esetben a többségében önkormányzati tulajdonú cégek tagadták meg a közérdekű adatok kiadását jogszerűtlenül, és a hatóságnak kellett erre őket kötelezni. A tiszavasvári ügye kről nem szól a beszámoló, ez is bizonyítja azt, hogy jogos volt az akkori problémafelvetésem, és jogtalan volt, illetve értelmetlen az államtitkár asszony válasza. Azzal kapcsolatban még, hogy milyen indokok, illetve ürügyek mentén tagadják meg a közérdek ű adatok kiadását bizonyos önkormányzatok, néhány példát felsorolnék, illetve hivatkoznék én arra, hogy a Debrecenben uralkodó viszonyok miatt korábban ombudsmani állásfoglalást kértünk, még 2011ben. Ez a 3873/2011/K. számú ombudsmani állásfoglalás, amel yet még az előző ombudsman, Jóri András jegyez, aki azt mondta a pályázatokkal kapcsolatban, amelyeket szintén nehézkesen sikerült kikérnünk a debreceni önkormányzattól: “A pályázatok adatainak, dokumentumainak nyilvánosságát az adatvédelmi törvény, illetv e az adott pályázati eljárást szabályozó egyéb törvény alapján kell megítélni. Közfeladatot ellátó szervek esetén rendkívül szűk körben merülhet fel a nyilvánosság kizárása. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvé ny 3. §a kifejezetten kimondja, hogy közérdekből nyilvános adat a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat.” Tehát mindezen pályázatokkal kapcsolatos adatok nyilvánosak, és bárki által megismerhetőek. Szó volt itt nagy országos pályázatokról az elmúlt napon az Országgyűlésben, bizonyos trafikpályázatokról, ahol az államtitkár úr azt mondta, hogy ezek nem közérdekű adatok. Nos, ezen értelmezés szerint mégiscsa k azok, és a trafikpályázatok részleteit is meg lehet ismerni. Sokszor üzleti titokra hivatkoznak, amikor megtagadják ezeknek az adatoknak a kiadását, és ugyanezen ombudsmani állásfoglalás szerint üzleti titok vonatkozásában a Ptk. 81. §át kell alkalmazni . Nem áll fenn ilyen védelem a paragrafus (3) bekezdésében foglalt adatkörre, és például az önkormányzattal és szerveivel szerződő magáncégeknek tűrniük kell adataik nyilvánosságát a közpénzek felhasználása átláthatóságának érdekében. Illetve arra is szokt ak hivatkozni bizonyos önkormányzatok, hogy ezeknek az adatoknak a megismerése csak képviselők joga. Nos, közérdekű adatok megismerésével kapcsolatban nincs különbség képviselő és egyszerű állampolgár között. Önkormányzati ingatlanok értékbecslését illetőe n is fordultunk a debreceni önkormányzathoz, amit elutasítottak, de az ombudsmani állásfoglalás helyre teszi ezt a dolgot is: “Önkormányzati ingatlanok értékbecslését illetően elmondható, hogy az önkormányzat vagyonát pontosan nyilván
