Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámoló... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3000 utal rá - nyilván mást nem tehet, csak utalhat , hogy miben is áll ez a gúzs. Például abban, hogy az Alkotmánybírósághoz való folyamodás lehetősége elveszhet, ezt többek között a jelentés is kiemeli, és nagyon helyesen javaslatot is tesz arra, hogy ezen bizon y minimum változtatni is kéne. Nagyon szívemnek kedves volt, ahogy az egyik beszámoló kezdődik, egy Hérakleitoszidézettel kezdődik mottóként, pontosabban Platónidézettel, amikor Platón Hérakleitosznak azt a közismert mondását idézi, hogy nem lehet kétsze r ugyanabba a folyóba belelépni. A jelentés ezzel a szép és bölcs mondással azt igazolja, hogy hát hiszen az adatvédelem helyzete, törvényi és szervezeti feltételei is folyton változnak, nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba belelépni. Szent igaz, filozófi ailag és az adatvédelem helyzetét tekintve is. De ez nem magyarázat arra, hogy miért kell másodjára egy piszkosabb vizű, sekélyebb, lassúbb sodrású folyóba belelépni, ha előzőleg már volt ez a folyó tágasabb és tisztább vizű is. Önmagában tehát a változás örök kényszere nem igazolja minden változás tartalmát. Szerintünk az a változás, ami itt történt az adatvédelem elhelyezése az alkotmányos rendszerben, történetesen egy sekélyebb és kevésbé átláthatóbb vizű folyóba való belelépést eredményezett. Igen, vilá gos, én is tudom, hogy független államigazgatási szervezet lett a korábbi ombudsmani feladatkör. Ismerem a független szó jelentését is, de ismerem az államigazgatási szervezet szó jelentését is. Mégiscsak az államigazgatás, a végrehajtó hatalomhoz szorosab ban kapcsolódó hely lett a felelős hely, és ott található az eljárási lehetőség is, egy olyan ombudsmani helyzethez képest, ami távolabb esett ettől az államigazgatási végrehajtó hatalomtól. Miért fontos ez? Miért érzem úgy, hogy éppen azért, mert a jelent és korrekt? - kitűnik ez a jelentésből is. A jelentés tudniillik nagyon világosan elmondja, utalván az alkotmányos és szerencsére az alaptörvényben sem tönkretett elvekre, hogy itt kettős feladata van ennek a hatóságnak. A nevében is benne van: egyfelől a személyes adatok védelme, másfelől viszont az információs szabadság, tehát a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szabadságának védelme. Én elhiszem, hogy a korábbi ombudsmani rendszerben anyagi, személyi, szervezeti és technikai feltételek szűkösségével ke llett megküzdeni, és ezért torlódhatnak az ügyek, de nem tudom, miért nem az a megoldás ilyenkor, hogy a személyi, technikai, anyagi feltételeket javítjuk. Ez a mostani megoldás tudniillik a hivatal nevében és a hatóság nevében lévő második célnak már nem maradéktalanul felel meg. Bizonyára jobban, többen, ha egyszer lett rá több ember valamivel, nyilván nem a kellő mértékben és több pénz, jobban tudnak a beadványokkal, a személyes adatvédelemmel és egyebekkel foglalkozni. Ennek én örülök, bár mondom, ez te chnikai bővítéssel megteremthető lett volna a régi feltételek között is. Igen ám, de az információszabadság, ezen belül jelesül a közérdekű adatokhoz való hozzáférés joga olykor azt, aki hozzá akar férni a jogokhoz, épp az államhatalommal “helyezi szembe”, hiszen a közérdekű adatok egy része éppen az államigazgatás rendszerében, kormányzatnál és önkormányzatnál halmozódik fel. Ezért gondoljuk mi azt, és ez a jelentésből is kitűnik, hogy éppen ezért a funkciót minél távolabbra kell vinni az államigazgatástól , nyilván nem lehet abszolút távolságban, és nem igazolhatók azok a lépések, amelyek ha egy centivel is, de közelebb viszik ahhoz a szervezethez, és itt nem csak egy centivel vitték közelebb, mondhatnám, jó pár száz méterrel, amelyik ezeket a közérdekű ada tokat termeli, és esetleg bizonyos részszervezeti érdekek alapján érdekelt lehet abban, hogy ezek ne feltétlenül kerüljenek nyilvánosságra. (12.50) Éppen ezért szeretnék két példát is mondani arra, hogy miért lenne jó, ha ez a korrekt szakembergárda a régi és nagyobb mozgásszabadság keretében, de változatlanul bő létszámmal láthatná el feladatát. A két példa egyikére már utaltam. Nem véletlen, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, ami a hatóság és a hivatal feje fölött szűkítené a közérdekű adatokhoz való ho zzáférést, vagy legalábbis olyan gumiparagrafust teremtene, aminek alapján minden megindokolható, hiszen nem derül ki, hogy ha nem egyforma mélységben ismerheti meg a hivatal a közérdekű nyilvános adatot, mint az állampolgár… - akkor ugyan hol van ez a mél ységkülönbség.
