Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MIRKÓCZKI ÁDÁM, Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2988 tevékenységek nyilván a vallási tevékenységükből fakadnak, hitéleti meg győződésükből, hitükből fakadnak. Tehát nem hiszem, hogy ez így helyes, ahogy le van fektetve. Aztán van egy problémás, ami már az első javaslatban is, és szinte végigkísérte most már a negyedik javaslatig is a jogszabályi megfogalmazásukat, amikor szerint ünk ez továbbra is problémás és kiskapu, hogy önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek… - és akkor történik egy felsorolás. Idézek belőle, hogy önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy paraps zichikai, a gyógyászati, a gazdasági és a többi. Hát persze, hogy nem tekinthető, na de a szabályozásból kimarad az és/vagy közti különbség. Jogász nyelven ez nagyon nem mindegy. Ha kettőt teljesít belőle, akkor már annak tekinthető? Most akkor, nem tudom, mondjuk, a parapszichikai meg a gazdasági vállalkozási? Ugye, ilyet ismerünk, van is vele probléma bőven, és többször többen hivatkoztak már rá. Csak a jelen szabályozásból, még egyszer mondom, az olvasható ki, hogy ha itt a felsoroltak, hogy mik nem teki nthetők önmagában vallási tevékenységnek, úgy vannak megfogalmazva, hogy ha abból valaki kettőt teljesít, akkor már annak tekinthető. Ez egy nagyon nagy probléma is, most már évek óta mondjuk, hogy ezzel a szakasszal konkrétan ez a baj. De nem tudom, hogy dacból vagy mi másból, egyszerűen nem hajlandó a kormány részéről senki komolyan venni, pedig bőven van baj. S hogy haladjunk, mert az idő is halad, szeretném a javaslat 8. §ából kiemelni a következőt: “A vallási tevékenységek tényleges társadalmi szerepé t, az általuk ellátott közcélú tevékenységet az állam a vallási közösségek társadalmi szerepéhez kapcsolódó további jogszabályok megalkotásánál és a velük való kapcsolattartás során figyelembe veheti.” Mi ezzel a gond? Miért van ez feltételes módban? Nem k ötelező figyelembe venni, csak figyelembe veheti? Így lehet kigolyózni például kisebb olyan közösségeket, amelyek adott esetben tényleges hitéleti tevékenységet folytatnak, világvallásokhoz kapcsolhatók, egyáltalán nem destruktív vagy bizniszszektákat értü nk alatta, de ez a szabályozás konkrétan lehetővé teszi. Ez ezzel a nagy probléma. A 10. §ban a bevett egyház alcím alatt: “A bevett egyház azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi jogállást az Országgyűlés a közösségi célok érdekében történő együttműködés céljából biztosítja.” Konkrétan itt is tetten érhető az Országgyűlés miatt a lobbitevékenység, amelyre azért voltak példák az elmúlt hónapokban vagy a tavalyi évben konkré tan; tudnék sokat mondani. De itt érkezünk el ismét a legeslegnagyobb problémához ebben a javaslatban, amely egyébként az ezt megelőző javaslatokban is benne volt. Itt van ez, hogy hogyan lehet egyházként történő elismerési eljárás, hogyan működik, és mily en kritériumok vannak. Itt van ez a probléma, hogy húsz éve szervezett formában vallási közösségként működik Magyarországon, és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik. Na ez az, amit mondunk, hogy óriási hiba. Ez közel tíz ezer főt jelent. De most valakinek azon múljon a sorsa, hogy ő a hívők számát tekintve csak 9923 darab hívőt tud igazolni vagy bizonyítani a döntéshozók felé? Ezt nem gondolhatja senki komolyan, hogy ezen múljon egy vallási közösség jövője, hogy be tude m ég kebelezni néhány családot vagy néhány embert ahhoz, hogy abba a státusba kerüljön, amibe szeretne. Itt jönnek be azon példák is, amelyek a korábbi szabályozásokból is kikerültek, amikor egy, kettő, meg azt megelőzően egy, kettő, három kategória lé tezett az önök szabályozásában. Most nem akarom felsorolni a hindukat, a buddhistákat, a magyarországi iszlám közösséget, de itt nem bizniszszektákról van szó, hanem világvallásokhoz köthető vallási közösségekről, akik Magyarországon tevékenykednek, összha ngban a magyar jogrenddel, semmi törvénysértő dolgot nem tettek és valószínűleg a jövőben sem tesznek, hiszen abszolút hitéleti tevékenységet folytatnak a saját kis közösségükben. (11.50) Ők például ezt a kritériumot nem tudják átugrani. Viszont lehet, hog y más olyan átugorja, akinek nem biztos, hogy helye lenne ott. De most már szándékosan nem akarok személyeskedni. Meggyőződésünk szerint főleg ezt a kritériumrendszert nagyonnagyon újra kellene gondolni.
