Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2983 szétválasztása nem az egyház és társadalom szétválasztás a, és megfelelően szabályozza a törvény azt a rendszert, ahogy a társadalmi szolgáltatásait, az egyházaknak az együttműködését a jogrendszer biztosítja. Így tud például a Baptista Szeretetszolgálat szolgálni az egész világon, és ezzel csak köszönettel tart ozunk. Zárójelben jegyzem meg, hogy miközben önök kritizálják azt a megoldást, bár nem ehhez a törvényhez tartozik, hogy nem a vallási közösségek kérdéséről, nem a hitelvek kérdéséről, hanem a magasabb státus megadásának a kérdéséről a parlament dönt, ugya nez a hatásköre megvan a belga parlamentnek, és érdekes módon az az egyház, ahol az amerikai kongresszus 50 százalékánál több képviselő tartozik a baptista egyházhoz, ezt a státust például Belgiumban, Brüsszelben, ahonnan nekünk tanácsokat adnak, nem kapjá k meg. Ilyen körülmények között ez is hozzátartozik, hogy ezeket az eredményeket el tudjuk mondani, tehát az elérni kívánt cél, hogy valahol a tisztességes eljárás és a vallási meggyőződéssel való visszaélést lezárjuk, azt gondolom, hogy ezt a célt a koráb bi jogalkotással is elértük, tudomásul véve azt, hogy az Alkotmánybíróság a tisztességes eljárás szabályait megkérdőjelezte, és ezért született meg többek között ez a törvénymódosítás. E törvénymódosításból egyrészt kiemelem a vallási egyesületek jogállásá nak a szabályozását, mégpedig egy olyan szabályozását, amivel teljes mértékig egyetértek, hogy csak azokban a kérdésekben tesz különbséget a kétféle vallási közösségi forma között, ahol az indokolt. Zárójelben jegyzem meg, hogy korábbi alkotmánybírósági ha tározatok közül a 4/1993. és a ’98as alkotmánybírósági határozat is leszögezi azt a tényt, hogy a jogalkotónak joga van különbségeket tenni az egyházak között, a vallási közösségek között annak társadalmi súlya, szerepe, társadalmi szerepvállalása miatt. (11.20) Akkor, ha ennyire kifogásolják ezt a megoldást az MSZPs képviselőtársaim, nagyon szívesen - a konstruktivitás hangoztatása mellett - hallottam volna megoldási javaslatot önöktől például arra, hogy ha ma tíz fővel alakulhat egy egyház, egy vallási közösség, akkor tessék szíves lenni mondani, hogy azonos súlyúnak, azonos társadalmi szerepvállalásúnak tekintike a népszámlálási adatok alapján - ahol egyébként anonim módon veszik fel az adatokat - egy többmilliós közösséggel. Vagy az intézményfenntartó egyházakkal azonosnak tekintike azt a tíz főt, aki holnap vallási közösségként megalakulhat. Ezekkel a kérdésekkel önök nem hajlandók szembenézni, hiszen húsz évig sem voltak hajlandók szembenézni. Nagyon jó volt önöknek így, ahogy van, minél nagyobb a z avarkeltés lehetősége ezen a területen, önöknek annál jobb, mert annál inkább elő tudnak venni különböző ügyeket, vagy úgy gondolják, hogy politikailag ez bármilyen módon az önök számára kihasználható. Higgyék el, hogy az egyházak nem ezt kívánják, hanem a z egyházak szabályozott működési rendet kívánnak, mégpedig olyan működési rendet, ahol ez a különbségtétel, ami alkotmányosan megalapozott, szabályozva van. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a vita során vannak olyan kérdések, vannak olyan tételek, amelyeket egyébként pontosan a parlament bölcsességére kellene bízni, és pontosan a közös munka eredményének kellene lenni. Ha persze más volna a hozzáállás, ha egy olyan hozzáállás volna, hogy értjük az elérni kívánt célt, értjük azt, hogy egyrészről a va llással való visszaélés lehetőségének minden formáját zárjuk ki, másrészről viszont mindenfajta biztosítékot adjunk meg mindenfajta vallási tevékenységnek, amely valóban az, szabályozzuk és támogassuk az egyházak hasznos társadalmi tevékenységeit, támogass uk az egyházak és vallási közösségek nemzetépítő tevékenységét, ha ilyen hozzáállással folytatnánk a vitát, akkor elképzelhető volna, hogy módosító indítványokkal valóban olyan törvényt alkotunk, amely működőképes, de nemcsak működőképes, hanem megoldja az okat a problémákat, amelyek az elmúlt 2025 évben fölgyűltek ebben az országban. Tisztelt Ház! Azokról a részekről, amelyeket a korábbi törvény tartalmaz, hiszen azzal együtt kell értelmezni, most nem kívánok beszélni. Ezekkel a módosító indítványokkal és ezzel a szabályozással, a szabályozás irányával, a szabályozás gondolatával, a szabályozás etikájával, a
