Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára, a napirendi pont előadója:
2971 képviseletére jogo sultak, az egyesületi szabályoktól eltérően határozhatják meg. A polgári jogviszonyban korlátozás nélkül részt vehetnek. Működésüket illetően a következőkre jogosultak. Társasági adó szempontjából az elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenységet végző jogalanyhoz képest kedvezőbb adózási szabályokat élveznek. Jogosultak a személyi jövedelemadó 1 százalékának fogadására. Jogosultak az általuk folytatott nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család, gyermek- és ifjúságvéd elmi, kulturális, valamint sporttevékenység utáni normatív támogatásra. Lakástakarékpénztári szerződést köthetnek. Számukra közérdekű munka korlátozás nélkül végezhető. Börtönpasztorációs tevékenységet végezhetnek. Vallásos szertartások, rendezvények s kö rmenetek során gyülekezési joguk korlátozás nélkül gyakorolhatják. Ezek mind példák, amelyeket most felsoroltam. Mindezen kérdésekben, tehát a vallási tevékenységet végző szervezet jogai, jogosítványai messze meghaladják az egyesületi törvény által működő egyéb szervezetek jogait. Olyan jogok ezek, amelyeket eddig csak kizárólag az egyházak élvezhettek. Egyebekben a vallási tevékenységet végző szervezetekre és az egyesületekre vonatkozó szabályok érvényesülnek. Így például a költségvetési támogatásokat ille tően is - beleértve az általuk fenntartott, közfeladatot ellátó intézményeket - alanyi jogon alapnormatívára jogosultak, de a kormány köthet velük kiegészítő támogatásra jogosító megállapodásokat, ahogy ez meg is történt például a köznevelési intézményt fe nntartó vallási közösség esetében. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a törvénymódosító javaslat elfogadásával a vallási tevékenységet végző szervezetek a jogkiterjesztés révén több, eddig csak az egyházakat megillető jogokat tudhatnak magukénak, amely az előzetes egyeztetések alapján több, egyházként el nem ismert olyan vallási közösség igényeit kielégíti, amelyek alapvetően hitüket akarják szabadon gyakorolni. Ezzel eleget teszünk az Alkotmánybíróság azon elvárásának, amely szerint a vallási közössége k működéséhez olyan sajátos jogi formára vonatkozó szabályokat kell az Országgyűlésnek megalkotnia, amely számukra a demokratikusan felépülő egyéb társadalmi szervezetekhez képest nagyobb belső szervezetalakítási és szabályozási szabadságot biztosít. Az át meneti státust a javasolt módosítás a következők szerint kívánja szabályozni. Az alkotmánybírósági határozat által érintett vallási közösségek vonatkozásában miniszter ad ki közleményt a módosítás elfogadása után. E közösségek 30 napon belül kérhetik az eg yházi elismerésüket az Országgyűléstől, ennek feltételeit előzetesen a miniszter vizsgálja, ha a feltételek megfelelnek, az Országgyűlés dönt, vagy törvénymódosítással elismeri őket egyháznak, vagy indokolt határozattal elutasítja. Ebben az esetben alkotmá nyjogi panasszal élhetnek mint jogorvoslattal. Ha a feltételeknek nem felelnek meg, a miniszter utasítja el a kérelmet, ez ellen a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott jogorvoslati kérelemnek van helye. Ha elmulasztják a kérelem benyújtását, vagy a miniszter jogerősen elutasítja, illetve az Országgyűlés elutasító határozatát követően benyújtott alkotmányjogi panasz esetén az Alkotmánybíróság által közzétett határozatot követő 30. naptól minősülnek vallási tevékenységet végző szervezetnek. Addig az Alkotmánybí róság döntését figyelembe véve egyháznak minősülnek. Amely egyházak korábban már vallási egyesület bejegyzést nyertek, vallási közösségnek minősülnek, a folyamatban lévő eljárásokat a bíróságoknak a törvénymódosításban foglaltak figyelembevételével kell be fejezni. Összességében, összefoglalva elmondhatjuk, hogy ezzel a szabályozással eleget teszünk a tisztességes eljárással kapcsolatos alkotmánybírósági elvárásoknak, figyelembe véve a feltételek meghatározását, a határidőket és a jogorvoslati jogosultságoka t. Tisztelt Ház! A bevett egyházak jogállása a javaslattal módosított egyházi törvény alapján a következő módon alakul. A bevett egyházakra is értelemszerűen vonatkoznak a valamennyi vallási közösséget megillető jogosítványok, amelyeket a vallási tevékenys éget végző szervezetek esetén már részletesen ismertettem. Ezenkívül a közfeladatellátó tevékenységük után az állami intézményekkel
