Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára, a napirendi pont előadója:
2972 azonos mértékű költségvetési támogatás illeti meg őket. A kötelező erkölcstanoktatást kiváltó hit- és erkölcstanoktatást ta rthatnak. Az egyházi személyeket jövedelemadó- és társadalombiztosítási kedvezmény illeti meg. Hitéleti tevékenységükkel összefüggő gazdasági jellegű tevékenységük nem minősül gazdasági vállalkozási tevékenységnek. Hitéleti célú bevételeiket és azok felhas ználását állami szerv nem ellenőrizheti, beleértve a személyi jövedelemadó 1 százalékát és a költségvetési kiegészítést, illetve ingatlanjáradékot és annak kiegészítését. Az egyházi törvény módosításával egyidejűleg, figyelemmel a törvény szabályozásának f elfogásbeli, illetve szóhasználatbeli változásaira, szükségessé vált minden olyan törvény módosítása is, amely az egyház fogalmát használja, így a javaslat ezt is tartalmazza. Tisztelt Ház! Jelen elő terjesztett javaslatunk, amint már a bevezetőben is említettem, a múlt meghaladására törekszik, és az együttműködés új dimenzióit tárja fel. A múltat hazánkban az államszocializmus idején az állam és az egyház szétválasztásának jelszava mögé bújt jogfoszto ttság, az egyházak megfosztása hitéleti tevékenységükön túli szerepüktől jelentette. Az ellenőrzés, az elnyomás és az üldözés egyszerre jelen lévő valóságát a rendszerváltást követően a nyugati szekularizáció, az értéksemlegesség jelszava váltotta fel. A j övő azonban ennél finomabb, ennél, mondhatnám így is, cizelláltabb. (10.20) A jövő az együttműködésé, az együtt cselekvés lehetőségéé és felelősségé. A benyújtott törvényjavaslat kapcsán is hangsúlyozni kívánom, hogy Magyarország kormánya elkötelezett az e gyházak autonómiáját messzemenően figyelembe véve az együttműködés lehetőségeinek mind szélesebb megvalósítása mellett. Ahhoz, hogy az alaptörvényben foglalt széles társadalmi egyezségen alapuló akarat ne pusztán deklaráció legyen, hanem élő tartalommal tö ltessék meg, szükség van arra, hogy az együttműködés új formái megszülessenek és működjenek. Az együttműködéshez eszköz a jelen módosító törvényünk elfogadását követően az egyházi törvényünk. Magyarország kormánya az alaptörvényben meghatározottak alapján, amely szerint az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal, az együttműködő elválasztás modelljét követi. Ennek alapján vallja, hogy számos olyan területe van az életnek, ahol az állam és az egyház a közjó, illetve a közösségi érdekek mentén együttműködhetnek anélkül, hogy az állam és az egyház elválasztásának elvét sértené. Magyarország kormányának egyházpolitikai téren alapvető célkitűzése az állam és az egyházak közötti bizalom helyreállítása, a korábbi kormányok alatt az egyházakat ért sérelmek orvoslása, az egyházakkal való stratégiai, partneri viszony kialakítása. Egy ország erejét nemcsak gazdasági mutatói határozzák meg, hanem a benne élők lelkiszellemi nagysága is. Számos magatartástudományi kutatás bizonyította, hogy a vallá si közösségek, egy egyházhoz való tartozás, a hit megélése a személyiségformálódásban olyan szerepet tölt be, melynek következtében az ilyen közösséghez tartozó immunrendszer erősebb, körükben kevesebb a családi probléma, a dohányzás, jobb a munkaképességü k, jobb az életminőségük. Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy az értékalapú közösségekhez tartozás hozzásegíti az embert egy teljesebb élet megéléséhez, különleges módon gazdagítja a személyiséget, hiszen a magára hagyott, egymagában álló egyes ember kép telen megvalósítani a világ és az önmaga szabadságának műveit. Közösséghez tartozva azonban képes önmaga meghaladására, elköteleződésre, és ennek révén döntéseiért, embertársaiért, környezetéért felelősséget vállaló autonóm személyiséggé válhat. Ez mindenk éppen érték, nemcsak a közösség, hanem az ország értéke is. Az együttműködés folyamatos párbeszédet feltételez. Ez a párbeszéd sokszor, nagyon sokszor természetes úton, természetes módon vitákkal jár. Az érdekegyeztetés folyamata hosszú út, lényege, hogy a z állam szemszögéből nézve a társadalmi közjót szolgálja, az egyházi szempontból pedig önazonosságuk megvalósítási területe lehet. Modellértékű a világ számára, ahogy Magyarországon a kormány együttműködik az egyházakkal - mondta John Upton, a Baptista Vil ágszövetség elnöke alig pár napja itt, a közeli Velencén.
