Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 29 (272. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2907 A másik, amikor a bírót tanúként kívánják meghallgatni, az a szabályozás, hogy a bíró szolgálati helyére kézbesítsék az idézést, ha esetleg a bíró szolgálati viszonya az eljárás során megszűnik, akkor az általános szabályo k szerint. A negyedik módosításra amiatt van szükség, mert az ügy jelentőségét nem kizárólag a pertárgy értéke dönti el, hanem más szempontokat is figyelembe lehet venni. Javaslom képviselőtársaimnak a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgat tak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Mivel írásban más képviselő nem jelentkezett, így az azóta szót kért képviselőknek, elsőként Bárándy Gergelynek, az MSZP képviselőjének adom meg a szót. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : K öszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A házszabálysértésről szóló gondolataimat elmondtam már a bizottsági javaslat ismertetésekor, és ahogy elnök úr egyébként tanácsolta, azt mi már meg is tettük, tehát frakcióve zető úr az alkotmányügyi bizottsághoz fordult a házszabálysértés ügyében. Nyilván ez egy második felvonása lesz ennek a történetnek. Maradnék azonban még pár szóval a formai kritikák, kifogások mellett. Érdemes megnézni ennek az előterjesztésnek az előzmén yeit, ugyanis Papcsák képviselő úr először ezt a negyedik alaptörvénymódosítással összefüggő törvénymódosító csomaghoz nyújtotta be módosító javaslatként. Akkor is kialakult már az alkotmányügyi bizottság ülésén egy ügyrendi természetű vita a házszabálysz erűséget illetően, hiszen a bizottság apparátusa jelezte azt, hogy bizony kétség férhet a házszabályszerűséghez. Ekkor ezt minden különösebb magyarázat nélkül a kormánypárti többség házszabályszerűnek ítélte. Papcsák képviselő úr nagyjából annyit mondott r óla, hogy azért házszabályszerű, mert ő benyújtotta, és azért nyújtotta be, mert házszabályszerű. Ez a jegyzőkönyvből visszakereshető, körülbelül ennyi volt a tartalmi érve képviselő úrnak. Aztán, amikor ő vezette le azt az ominózus ülést, akkor, teljesen mindegy, és ezen nem nyitnék vitát, hogy ugyanabban a mondatban nyitotta meg és zárta le a vitát, vagy pedig két különálló mondat gyors egymásutánjában, de annyi idejük nem volt a képviselőknek, hogy a kezüket föltegyék és jelezzék, hogy hozzá kívánnak szó lni. Ezután képviselő úr már nem adott szót levezető elnökként a vitában. Azután képviselő úr a plenáris ülésen sem jelent meg, és ott sem mondta el, hogy mi a javaslat benyújtásának oka. (20.10) Ez volt az előzménye a benyújtásnak, majd ezután visszavonta képviselő úr a javaslatot, és egyéni képviselői indítványként elmúlt hét pénteken benyújtotta. S persze az ember keresi ilyenkor az okát annak, hogy vajon miért tette ezt. A válasz pedig, én azt gondolom, hogy viszonylag könnyen megtalálható. A negyedik a laptörvénymódosítással kapcsolatban az Európai Unióban is és az Európa Tanácsban is eljárások folynak Magyarországgal szemben. Az egyik helyen éppen kötelezettségszegési eljárást fontolgatnak, a másik helyen a Velencei Bizottság vizsgálja a negyedik alapt örvénymódosítás rendelkezéseit és az ahhoz kapcsolódó törvénymódosítási tervezeteket is. Éppen ezért a kormánypártok késleltetik a kapcsolódó törvények parlamenti tárgyalását és annak elfogadását, ameddig az alku, ha úgy tetszik, az Unióval és az Európa T anáccsal a kormány részéről folyik. Na már most, Papcsák képviselő úr nyilván látta ezt, és tudja azt, hogy ilyenformán az ő módosító javaslata is osztani fogja a sorsát ennek a törvénymódosító csomagnak, és lényegesen később kerül majd a zárószavazásra so r, mint ahogy ő egyébként eredetileg ezt eltervezte. Márpedig úgy tűnik, hogy önök viharos sebességgel kívánják ledarálni ezt a módosító javaslatot, hiszen a tárgysorozatbavételről született döntés napján már megtartjuk az általános vitát róla, majd a
