Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 29 (272. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. VAS IMRE (Fidesz):
2906 Tisztelt Képviselőtársaim! Sok mindenre volt már példa az elmúlt három évben, ami a házszabálysértő gyakorlato t illeti, azonban ilyenre még nem. Az ügyrendi javaslat is erre vonatkozott és a tervezetet ért formai kritikák egy része is. Ugyanis az történt, hogy délután 14 óra előtt az Országgyűlés a Ház napirendjére vette ezt a javaslatot, majd, hangsúlyozom, ezt k övetően összehívták az alkotmányügyi bizottságot, és az alkotmányügyi bizottság döntött a tárgysorozatbavételéről ennek a javaslatnak. Márpedig a Házszabály azt írja elő, hogy miután a bizottság tárgysorozatba vette a javaslatot, azután lehetséges azt nap irendre venni. Éppen ezért tehát az ülést levezető alelnök házszabálysértést követett el, az ügyrendi javaslat pedig az volt, hogy az alkotmányügyi bizottság ne döntsön a tárgysorozatbavételről, ugyanis az okafogyottá vált. Okafogyottá vált azért, mert a Ház már döntött a javaslat napirendre tűzéséről. A kormánypárti képviselők ezt az ügyrendi javaslatot nem támogatták, a jelen lévő ellenzéki képviselők pedig egyhangúlag támogatták. Úgy hiszem, hogy ez önmagában is komoly probléma. Azzal kapcsolatban pedig , ami a további formai és tartalmi, a bizottsági ülésen elhangzott kritikákat illeti, tekintettel arra, hogy azt én magam fogalmaztam meg, ezekre nem most térnék ki, hanem a rendes felszólalásomban. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztel t Országgyűlés! Annyi megjegyzést hadd tegyek, hogy a levezető elnöknek az indítványok házszabályszerű tárgyalásának biztosítása a feladata. Ugyanakkor, azt szoktam mondani, ha egy bizottságban merül föl házszabálysértés, akkor forduljanak az ügyben illeté kes alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsághoz. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Tehát jelenleg ezt tudom javasolni, még ha adott esetben ez a 22es csapdájának is tűnik. De hát, ki tudja, mikor milyen döntés születik. (Dr. Bárándy Gergely: Így lesz.) Mindenesetre most tovább folytatjuk ennek az előterjesztésnek a tárgyalását, az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalása következik. Itt Vas Imrének, a Fidesz képviselőjének adom meg a szót. DR. VAS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, eln ök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseit vagy módosításait négy csoportba tudom sorolni. Elsősorban a beavatkozóra vonatkozó szabályokat javasolja módosítani. Javasolja módosítani a bizonyo s munkaügyi perekben, illetve a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó szabályozást. Javasolja módosítani azt a helyzetet, amikor a bírót tanúként kívánja másik bírósági tanács meghallgatni, és módosítani javasolja a felülvizsgálati kérelem s zabályait is, hogy mely ügyekben lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani. Mint ahogy korábban Papcsák képviselőtársam elmondta, a beavatkozás általános szabályainak szigorítására tesz javaslatot. Ennek az az alapvető oka, hogy a beavatkozó a fél jogán ke rül beavatkozóként perbe. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a beavatkozás eddigi szabályozása a jogalkotó szándékával ellentétes joghatást váltott ki. A beavatkozókat két csoportba sorolja jelenleg is a Pp., az egyik az önálló beavatkozó, akinek a javaslat a helyzetén nem kíván változtatni, a másik a nem önálló beavatkozó. Az önálló beavatkozó esetén, mivel az ítélet jogereje a beavatkozó ellenfelével szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, így ezen nem javasol a törvényben módosítást. A másik , mint említettem, a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó, személyhez fűződő jogot sértő tevékenységek, egyéb károkozás iránti perek tekintetében a károk, személyhez fűződő jogok megsértése miatt objektív és szubjektív jogkövetkezménye miatt is kizárólag a munkáltató perelhető.
