Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 29 (272. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2899 különböző elemzések is vitatják azt, amit képviselőtársam mond, vagy az a számadat, az a tendencia, hogy amióta önök kormányoznak, hogyan alakult a felsőoktatásban a beiskolázási arány. Hiszen az az al apvetés, hogy csökkenteni kell a felsőoktatásban tanulók számát, már ennek a kormányzati ciklusnak a kezdetétől megjelenik. Nem igaz az az állítás, amely azt mondja, hogy a demográfiai mutatókkal magyarázható, hanem a rossz politikai döntésekkel magyarázha tó. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) S ha megnézzük a következő időszakban a 2024 éves korosztályt, azt látjuk, hogy a demográfiai aránynál körülbelül 2 százalékponttal lesz kevesebb a felsőfokú végzettségűek aránya a következő időszakban, ez pedig a rossz politikai döntések hatása. Tulajdonképpen felrúgják azokat az elveket, amelyekben a rendszerváltáskor valamennyi politikai erő megegyezett, és azt követően a különböző törvényi szabályozások ebbe az irányba mentek, hogy a legjobb befektetés a tanulás. Ez megfigyelhető volt a középfokon és a felsőoktatásban is. Ez fog most megtörni ezen intézkedések hatására. Jelentős mértékű pénzkivonás van, és jelentős mértékben sérül a felsőoktatás autonómiája is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót kettőperces időkeretben Pósán Lászlónak, a Fidesz képviselőjének. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : A múlt alkalommal már elmondtam, hogy a számok sok mindent mutathatnak, ha értőn nézzük őket. A beis kolázási vagy jelentkezési arány változása mögött, tisztelt képviselő úr, nagymértékben ott van az, hogy ha minimálisan is, de a bejutási feltételrendszert jelentő ponthatár valamelyest magasabb lett. Hogy világosan fogalmazzunk, azok, akik eddig 2essel b emasíroztak az egyetemre, most lemaradnak, azok nem mennek be 2essel az egyetemre, és szerintem ez nagyon helyes. Abból, hogy nagyon sokan vannak bent az egyetemen, még nem következik az, hogy a számosság átcsap valamiféle minőségi elvbe. Ez valamikor a m arxi logikában így volt, de azért szeretném leszögezni, hogy ez a valóságban nem így van. A minőségelvű felsőoktatás felé tett első lépés az, hogy a feltételrendszernél szigorítani kell, mert az önök kormányzása alatti elmúlt nyolc évben a bejutási feltéte lrendszer gyakorlatilag lekerült a béka feneke alá, és olyanok kerültek be a felsőoktatásba, akik egész egyszerűen nem odavalók voltak. A számok mögött ezt bizony látni kell. Köszönöm szépen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén kettőperces időkeretben Gúr Nándo r, az MSZP képviselője következik. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Pósán képviselőtársam, egy gondolattal szeretném csak kiegészíteni azt, amit mond, és érdemesnek tartom arra, hogy elgondolkodjon rajta. Tudja, nemcsak az a lényeg, hog y mennyien jutnak be a felsőoktatás rendszerébe, hanem az is, hogy a felsőoktatás rendszerének az átalakításán keresztül mekkora azok köre, akiket kirekesztenek belőle. Hogy érthető és világos legyen, szeretném elmondani önnek, azzal, hogy a vidéki tudásbá zisok tekintetében, és elsődlegesen a vidéki tudásbázisok tekintetében hoztak olyan konstrukcionális változásokat, amelyek szűkítették az államilag finanszírozott férőhelyek számát, s ezzel azt a helyzetet idézték elő, hogy pont ott, ahol nehezebb az élet, ahol a szülők nehezen tudják megfinanszírozni azt, hogy a nem vidéki, hanem Budapest központú államilag finanszírozott helyeken tanulhassanak a gyerekeik, ezek a fiatalok indirekt módon, vagyis inkább azt mondom, hogy direkten abból kifolyólag, hogy a szü lők ezeknek a költségeit nem tudják állni, kirekesztetté válnak. S azok a fiatalok, akik egyébként képesség oldaláról tudnák hozni mindazt, ami ahhoz lenne
