Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 15 (268. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
2443 A vérengzéseknek magyar áldozata is volt, K orompay Emánuel tartalékos százados, a varsói egyetem magyar lektora, a lengyel hadsereg tartalékos századosa. A mártírok között található még a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel hivatásos tüzértiszt. A tömeg sírok vizsgálatában a magyar Orsós Ferenc patológus is részt vett. Ez ügyben adott szakérői véleményéért háborús főbűnösnek nyilvánították. Az ő ügyében egyébként a teljes igazság elismerése még mindig várat magára néhány szervezet részéről. A katyni mészá rlás sajnos nem egyedülálló módon, de nagyon jól mutatja a tömeggyilkos szovjet kommunista diktatúra valódi, embertelen természetét. Nekünk, magyaroknak a középeurópai térség más országaival együtt fontos küldetésünk, hogy a nyugati világ szemét is felnyi ssuk, hiszen Európa szerencsésebb felén sokan még ma sem ismerik a kommunizmus valódi arcát. Különösen a fiatalok iránti elengedhetetlen kötelességünk a nemzeti- és nemzetközi szocialista diktatúrák valódi arcának megismertetése, hiszen az ilyen szörnyűség eknek nem szabad megismétlődniük a történelemben. Elszomorító, hogy még ma is vannak hazánkban olyan politikai erők, amelyek a kommunista diktatúra jelképeit és örökségét felvállalják. Sajnos még ma is vannak, akik akár parlamenti képviselőként a kapitaliz mus megdöntéséről, a szocializmus visszaállításáról a nyilvánosság előtt merengenek. A mai napig vannak ezért tennivalóink a XX. század tömeggyilkos diktatúrái örökségének lebontásában, az igazság minél szélesebb körű megismertetésében. A történelmi tisztá nlátáshoz ugyanis csak akkor juthatunk közelebb, ha megragadjuk a kínálkozó alkalmakat az igazság megismertetésére. (21.00) Ezért különösen fontos, hogy a diktatúrák áldozatairól, köztük a katyni tömegmészárlás áldozatairól itt az Országgyűlé sben is megemlékezzünk. Mint oly sok más területen is, lengyel testvéreinkkel ebben a kérdésben is együtt kell cselekednünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő ú r. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbikképviselőcsoportból. Megadom a szót ötperces időkeretben. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! “Háború s veszély és harckészültség a magyarjugoszláv határon” címmel szeretném elmondani mai napirend utáni felszólalásomat, amelyben az ott szolgálatot teljesítő magyar katonáknak szeretnék emléket állítani. Már javában folyt Jugoszláviában a polgárháború, a ne mzeti és etnikai tisztogatások időszaka, amikor 1991. október 27én 20 óra 51 perckor a jugoszláv légierő vadászrepülőgépe bombatámadást hajtott végre a magyarországi Barcs városa ellen. A kazettás bombák szét nem robbanó részeinek vizsgálata és a körülmén yek szakszerű vizsgálata bizonyította, hogy szándékos támadás történt a város ellen. A 144 darab, egyenként 2,5 kilogramm súlyú, fékezett zuhanási sebességű kisbomba Barcs szélén landolt, így szerencsésen megmenekült több száz lakos és sok ingatlan. Ez az eset már világosan jelezte Magyarország irányába, hogy a magyar munkásőr AMD és AMP gépkarabélyok horvátországi felkelő gárdáknak történő titkos átadása egyre inkább idegesíti a hivatalos jugoszláv politikát és a nagyszerb állam eszméjét újra előhúzó félka tonai szervezetek hadurait egyaránt. 1991. november elején több alkalommal jugoszláv harci gépek Magyarország légterét használták fel támadási felvonulási területnek, sőt Magyarország légteréből indítottak rakétatámadásokat horvátországi földi célpontok el len. A határ magyar oldalán éjszakánként szerb diverziós mozgásokat figyeltek meg. Az akkori magyar kormány november elején a Magyar Honvédség légierejét és szárazföldi felderítő csapatait, továbbá a kiskunhalasi Gábor Áron páncéltörő tüzérdandárt háborús veszély
