Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám)
2444 harckészültségi fokozatba helyezte, míg a honvédség teljes állománya részére fokozott készültséget rendelt el. A magyar határőrség, mint akkor a fegyveres erők része, szintén minősített szolgálati feladatrendszerre állt át, s megkezdte a határvadás z századok gyors felállításának előkészületeit. A Magyar Honvédség egri, debreceni és hódmezővásárhelyi csapatfelderítő, a szolnoki mélységi felderítő, az orosházi műszaki felderítő, a kiskunhalasi mozgópáncélos felderítői és a kiskőrösi alegységek 1991. n ovember 7én foglalták el harci állásaikat közvetlenül a magyarjugoszláv államhatár vonalán. A kiskunhalasi páncéltörő tüzérdandár lett az összevont alegységek hadtápbázisa és a szárazföldi harcbiztosítás mélységi bázisa. A Magyar Honvédség a tényleges ju goszláv néphadsereg gépesített lövésztámadásával számolva, ami azt jelentette, hogy a jugoszláv hadsereg közel 250 ezer fős erejével és további 50 ezer fős félkatonai erővel számolt hazánk, Szentendre és a trianoni határ közötti félúton, Cegléd vonalánál a lakította ki a második magyar védelmi állásokat. Ugye, ez Budapest védelme érdekében történt meg. Közben számos népirtási kategóriába tartozó program folyt nagy erőkkel Jugoszláviában. A krajinai horvátok és a bosnyákok szerencsétlenségére, a magyarok szer encséjére NagySzerbia nyugati határának visszaállítását tűzte ki elsődleges céljának az akkori szerb vezetés. Ezek után ott lövették halomra a gyerekeket, nőket, öregeket, és vágták le az elfogott katonák fejét, s nem Magyarországon, pedig Magyarország is a legvédtelenebb korszakát élte meg akkoriban. Németország és az USA határozottan kiállt Jugoszlávia területi integritása és egysége mellett. A magyar hadsereg még nem pótolta a szovjet kivonulás miatt keletkezett lőszerveszteségeket és az egyéb ehhez has onló veszteségeket sem heverte még ki. Szerencsére a szerb politika nem merte megkockáztatni az északi támadást. A magyar hadsereg és határőrség erői a mélységi rendőri erőkkel és polgári védelmi állománnyal megerősítve nagy falatnak bizonyult a NagySzerb ia hirdetőinek, nem mertek nekimenni Magyarországnak. Döntően ugyan politikai okokból, de talán a magyar katonai védelmi készség is visszahőkölésre késztette őket. A hiányos felszerelés, a kulacsban megfagyó víz, a konzervélelmezés, a hónapokig tartó 2424 órás váltások, a hideg és a szél, a felfázások mindmind a politikai és a társadalmi megbecsülést hivatott, úgy gondolom, mind a mai napig életben tartani. Mégis, mikor lehetett volna egyáltalán az aranyeret kipihenni, mikor lehetett volna a fagysérüléses fülcimpát pótolni, mikor lehetett volna a mai napig titkokat képező határtúloldali akciók lelki terheit kipihenni? Úgy gondolom, hogy soha. Valós veszélyben volt a magyar haza több mint 20 éve is. Szeretném, ha ezekre a magyar katonákra, akik akkor ott he lytálltak, mindig úgy gondolnánk, mint a magyar haza hős védőire, és talán nem túlzás azt mondanom, hogy egy jóval komolyabb megbecsülés illetné őket a politika oldaláról is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm munkájukat. Reggel 9 órakor folytatjuk az Országgyűlés ülését. Az ülésnap bezárása ELNÖK (Jakab István) : Az ülésnapot bezárom. Jó éjszakát kívánok! (Az ülésnap 21 óra 6 perckor ért véget.) 2013. április 16 (269. szám)
