Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 15 (268. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz):
2431 Végül azt a paragrafust említeném, amiről nem volt eddig szó, bár államtitkár asszony érintette, hogy egy ellenzéki kérés is volt, és ez számunkra nagyon fontos. Ez pedig a 25. §ban szereplő módosítás, ami lehetővé teszi ismételten, hogy 10 éves kor alatt is kollégiumi felvételt nyerjenek a gyerekek. A Jobbiknak nagyon régi javaslata a bentlakásos iskolák rendszerének kiépítése, és ez lehetővé teszi azt, hogy alsó tagozatban is ilyen formában működhessenek iskolák. Ez egyrészt a felzárkóztatás, má srészt a tehetséggondozás szempontjából is kiemelten fontos. Örülök, hogy hosszú évek ostroma után megtört a kormánypárt, és lehetővé teszik ezt a módosítást is a törvényben. Összességében azt tudom elmondani, hogy mivel a rendszer alapvető elemeit nem vál toztatja meg, ezért a törvényjavaslatot támogatni nem tudjuk, de a módosítások irányának nagy részével egyetértünk. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszól alásra következik Kucsák László képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hoppál kollégára számítottam, hogy ő fog felszólalni, most be kell ho gy érjék velem. Sok minden elhangzott a közoktatás, a köznevelés ügyével kapcsolatban itt az elmúlt időszakban. Úgyhogy ezeket nem feltétlenül megismételve azzal indítanék, hogy a köznevelési törvény kerettörvényi változatáról, illetve az azóta eltelt idős zakban a különféle kiegészítésekről, módosításokról sok ízben volt mód beszélgethetni az oktatási bizottság ülésein, illetve itt a parlament keretei között is. Magam azt tudom megfogalmazni, hogy kétségkívül még most is vannak jócskán nyitott kérdések. Azt gondolom, hogy az a javaslatcsomag, amit Michl József beterjesztett, ezek közül néhányra adhat választ, illetve még módosításokkal szerintem előrébb lehet jutni ezekben a megnyitott kérdésekben. Több olyan pont szerepel előttünk javaslatként, amelyekről t öbbször említést tettek már. Itt legutóbb talán hangsúlyosan a mindennapos testnevelés ügye jelent meg. Emlékeztetnék arra, hogy annak idején, amikor a nemzeti köznevelési törvény előkészítő szakaszában voltunk, az oktatási bizottság ülésén ez már akkor is szerepelt. Mi kormánypárti oldalról is elmondtuk, hogy körülbelül milyen peremfeltételek szükségesek ahhoz, hogy ezeket szikáran, testnevelésóraként értelmezve, a tanítási rendbe beillesztve meg lehessen valósítani. (20.00) Ezt csak azért idézem fel, mert több ellenzéki felszólalás is volt azzal kapcsolatban, hogy a tánc, néptánc ügye hogyan kerül ide. Nem most jött elő ez a gondolat, ez már akkor jelenvaló körülmény volt; visszaidézhető ez a jegyzőkönyvekből. S ha már ez jelenvaló gondolat, akkor arra is emlékeztetnék, hogy a korábbi időszakban a szemközt ülő szocialista kormány regnálása alatt is a tánc és dráma kategória sok esetben a helyi tantervekben a testneveléshez kapcsolva jelent meg. Nem feltétlenül kötelező jelleggel, mert ezt a helyi pedagógiai programba építve választották meg helyben a nevelőtestületek, amit aztán utána akkor még a fenntartó jóváhagyott. Arról, hogy ez szempontként előkerül, Sági István képviselő úr bőven beszélt. Ezt magam is üdvözlendőnek tartom. De ehhez fontos hozzátenni a zt is - amire talán Dúró Dóra képviselő asszony is utalt , hogy nem biztos, hogy nagyon szigorú feltételek mentén kellene szabályozni azt a részét, hogy a művészeti iskolákkal való együttműködés hogyan alakuljon. Én is úgy gondolnám, hogy ez inkább ajánlá sként kellene hogy megjelenjen az anyagban. Néhány konkrét pontra hadd utaljak - nem nagyon részletezve ezeket , hogy megítélésem szerint melyek azok a javaslatok, amelyek előremutatóak, illetve mi az, amihez módosító beadása látszik indokoltnak, szüksége snek.
