Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 15 (268. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
2430 már biztosítani s zeptemberig ezeket a körülményeket a mindennapos testnevelés zavartalan és a kívánatos körülmények között történő bevezetésére. Michl képviselő úr azt mondta, hogy ezzel lépéskényszerbe hozzuk az intézményeket. Ez igaz lehet, de félő, hogy az ilyen kiskapu kkal akár megszokják azt a gyerekek is, az intézmények is, hogy különböző, rosszabb körülmények között megtartott testnevelésórákkal valahogy ellesznek, és nem fogja őket senki egyébként arra ösztönözni, hogy változtassanak ezen a helyzeten. Tehát abban is veszélyt látunk, hogy belekényelmesednek ebbe a helyzetbe, és egyébként ez éppen hogy gátolni fogja a továbblépésüket. Hiszen megszokják azt a gyerekek is, látják a nagyobbaktól és a saját maguk testnevelésóráin is, hogy folyosón, tisztálkodási lehetőség nélkül tartanak meg testnevelésórákat. Ez természetessé válik számukra, ami persze nemkívánatos, hiszen mindannyian azt szeretnénk, hogy tornateremben, megfelelő tisztálkodási lehetőségekkel tartsák meg ezeket az órákat, csak nem biztos, hogy erre lesz leh etőség. Az alapfokú művészeti iskolával történő együttműködés előírását én magam is túlzónak tartom. Elképzelhető ugyanis az, hogy van egy néptáncoktató egy adott iskolában, mondjuk, az énektanár egyébként néptáncot is oktat, ilyen esetben nem feltétlenül van szükség arra, hogy más intézménnyel együttműködjenek. Ráadásul falusi iskolákban sokszor nem érhető el ez az együttműködési lehetőség alapfokú művészetoktatási intézményekkel. De egyébként olyan magas színvonalú néptáncórákat tudnának tartani, amit a g yerekek élveznének, és fejlődnének, megismernék a néptánc előnyeit. Megvalósulhatna magas színvonalon enélkül is ez a néptáncoktatás falusi iskolában, de nem érhető el ez az együttműködési lehetőség, így őket kizárnánk ebből a lehetőségből, ami nyilvánvaló an az önök számára sem kívánatos, úgy gondolom. A tanulói létszámmal kapcsolatban nemcsak itt az Országgyűlésben és a bizottsági ülésen, hanem a sajtóban is nagyon sokat beszéltünk már erről. Azonban itt szintén egy olyan problémára fel kell hívjam a figye lmet, amit még itt a vitában talán nem érintettünk. Ez pedig az, hogy újra kell nyitnunk azt a kérdést, hogy indokoltak voltake azok az iskolabezárások, amelyek az elmúlt években megtörténtek. Hiszen államtitkár asszony is elismerte, hogy Budapesten is pr obléma van azzal, hogy a gyerekeket elhelyezzék az iskolákban, és Budapesten is történtek az elmúlt években iskolabezárások. Ez egy nagyon súlyos probléma, tudjuk jól, az akkor odajáró gyerekek számára is az volt, a szüleik, családjaik számára, és most is probléma a gyerekek elhelyezése Budapesten is, az agglomerációban is. Bizony lehet, sőt, ha több férőhely, több intézmény működne Budapesten, kisebb lenne a probléma ezekben a kerületekben is, illetve az agglomeráció térségében is. Tehát utólag azt kell mo ndjuk, hogy igenis, Budapesten is és az agglomeráció térségében szükség lett volna vagy lenne azokra az iskolákra, amelyeket az elmúlt években bezártak. Ki kell mondani, hogy indokolatlan volt ezeknek az iskoláknak a bezárása, hiszen most a gyerekekben, sz ülőkben igény lenne több férőhelyre. Ez egy nagyon fontos konzekvenciája ennek az egész kérdéskörnek. A szeptemberi iskolakezdéssel kapcsolatban még említhetném a tankönyvekkel kapcsolatos bizonytalanságokat, a határidők kitolását vagy a pedagóguséletpály a bizonytalanságát, de ezt csak említés szintjén hozom fel, mert nem része ennek a törvényjavaslatnak. Amit mégis a rendszer egészével kapcsolatban érintenem kell, az az önkormányzatok szerepe. És itt nemcsak a működtetésről van szó, hanem a nemzetiségi ön kormányzatoknak egyetértési jogot ad ez a törvényjavaslat az intézmények létesítésével, a költségvetés meghatározásával kapcsolatban, sőt a vezető megbízásával, megbízásának visszavonásával kapcsolatban is. Ez elfogadható természetesen, de akkor felmerül a kérdés, hogy egy települési önkormányzat miért nem kaphatja meg ugyanezeket a jogosítványokat, amiket a nemzetiségi önkormányzatok megkaphatnak. Ezek nagyon fontos jogosítványok, a költségvetés, a vezető megbízása, az egész átszervezéssel kapcsolatos kérd ések. Ha egy nemzetiségi önkormányzatnak megadjuk, úgy gondolom, akkor ismét felvethető a kérdés, hogy a települési önkormányzatoknak, amelyek hasonló szerepet játszanak az adott intézmények működtetésben most már, miért nem adjuk meg ezeket a beleszólási jogokat.
