Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 12 (252. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általános vitája - DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
231 Köszönöm szépen. Most az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 5 percben; Vas Imre képviselő úr, Fidesz. DR. VAS IMRE , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizott ság 2013. február 11én megtartott második ülésén megtárgyalta az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosításáról szóló T/9926. számú törvényjavaslatot, és azt 16 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mel lett tárgysorozatba vette, ugyancsak 16 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. Az előterjesztő, mint ahogy itt a plenáris ülésen is kifejtette, elmondta a törvényjavaslat előterjesztésének indoka it. Ezt most itt külön nem kívánnám részletezni. Az elmondott indokokkal a többséghez tartozó képviselők egyetértettek, és ennek megfelelően a tárgysorozatbavétel, illetve általános vitára való alkalmasság mellett döntött. Köszönöm, hogy meghallgattak. ( S zórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen a bizottsági álláspont ismertetését. Most pedig az írásban bejelentkezett képviselők következnek; Szakács Imre képviselő úr először, Fidesz. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy az a technikai jellegű módosítás, amely a 9926. számú törvényjavaslattal most az Országgyűlés elé került, ahogy Vejkey Imre képviselő úr, az előterjesztés benyújtója is elmondta, azt a joghézagot vagy azt a pr oblémát próbálja kezelni, amellyel az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvényt újra visszaküldte a parlament elé. Viszont a parlament már korábban az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben vállalta azt a kötelezettséget, hog y a választókerületek kijelöléséhez, számozásához és az egész rendszerhez, ahol a szavazópolgárok az általános választásokon a szavazataikat leadhatják, és ezeket a területi határokat megvonja, a választást megelőző évben nem nyúl hozzá. Az Alkotmánybírósá g döntése miatt muszáj a parlamentnek foglalkoznia ezzel, ha viszont az előző, tehát az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben lévő rendelkezést figyelemben tartanánk, ezt nem tehetnénk meg. Ennyiről szól az egész. Minden további spekuláci ó, amit az előző napirend okán, ami az önkormányzati törvény bizonyos szakaszainak a törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatos módosítása okán felmerült, szeretném jelezni a nem parlamenti képviselőknek, akik figyelemmel kísérik a televízión vagy a rádión ke resztül a parlament munkáját, nem lesz tárgya. De természetesen képviselőtársaim jogában áll, hogy mindenfélét mondjanak ezzel kapcsolatban. De a lényege az, hogy ha ezt a módosítást most nem tenné meg a javaslat szerint a parlament, akkor összeütközésbe k erülnénk az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben vállalt kötelezettségünkkel. A Fideszfrakció nevében javaslom a tisztelt parlamentnek, hogy tárgyalja meg a törvényjavaslatot, és támogassák ennek elfogadását. Hiszen ezzel egy olyan jogs zabályi ütközést, problémát tudunk feloldani, amely, ha ezt nem tennénk meg, a későbbiekben jogosan visszahullhatna a parlament fejére. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Lamperth Mónika képvis elő asszony következik. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság döntése után valóban keletkezett egy olyan helyzet, ami jogi reparációt igényel. De amit a kormánypárti képviselők itt el mondtak, az erősen félrevezető, és élünk a gyanúperrel, hogy nem is ez a pontos cél.