Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a Kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat alapján lefolytatott vizsgálat eredményeiről szóló jelentés, valamint a privatizációs szerződések ... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2083 tenni, egyetértve azokkal, akik a vizsgálatok folytatását kérik , hanem a jövőre vonatkozóan is. Maga a jelentés is egyébként szintén tartalmazza, hogy bár jelentősen javult a privatizáció szabályozása, és ahogy az államtitkár asszony mondta, lényegében be is fejeződött a nagyobb privatizáció, én azért azt nem gondolnám, hogy többet soha nem lesz ilyen. Tehát egyetértve a jelentéssel, azt gondolom, azt is meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi jogszabályok vajon tényleg alkalmasa ke arra, hogy elkerülhetők legyenek ezek a múltbéli vagyonvesztések, természeti, környezeti károkozások, illetve ezek helyreállításának az elmaradása. Tehát hogy ezek a kockázatok kiküszöbölhetők legyenek, azt gondolom, érdemes megvizsgálni ma is a meglév ő jogszabályokat, és különösen a vagyonkezelő szervezet különböző szabályait, pályázati előírásait, hogy valóban ne fordulhasson elő a jövőben ilyesmi. Végezetül arra szeretném felhívni a figyelmet - a fenntartható fejlődés bizottsága részéről már elhangzo tt , hogy a bizottság módosító indítvánnyal kíván élni. Én szeretném is, ha ez így lenne, itt ül az elnök asszony is, remélem, ő is egyetért ezzel: magának a vizsgálatnak részletesen ki kell terjednie a továbbiakban azokra a cégekre, amelyeket maga a jele ntés is felsorol. Tehát úgy nem mehetünk el, nem hunyhatunk szemet a jelentés fölött, az elmúlt húsz év fölött, hogy azt mondjuk, hogy ma már nem kezelhetők ezek a károk, ezek a kockázatok, nem szankcionálhatók, nem vonhatók felelősségre azok, akik korábba n gyakorlatilag követelmények nélkül privatizálták el, herdálták el sok esetben az állami vagyont. Egyetértek azokkal, akik egy ilyen bizottság felállítását kérik, és ennek a bizottságnak összefoglalóan az lenne a feladata, hogy részben ezeket a folyamatok at tárja fel, részben pedig igenis tekintse át azokat a jogszabályokat és belső szabályokat, pályáztatási szabályzatokat, amelyek a jövőre nézvést elkerülhetővé teszik, hogy ilyen folyamatok kialakuljanak. Nem elég keseregnünk, azt gondolom, nem elég egy j elentéssel lezárni egy ilyen folyamatot. A magyar társadalom követeli, követeli - ha valaki nem jár az emberek között, akkor ezt talán nem ismeri, jómagam képviselőként nap mint nap megfordulok közöttük , gyakorlatilag nincsen olyan pártállású vagy beállí tottságú ember, aki ne azt követelné, hogy miközben őneki újra és újra újabb terheket kell vállalni, eközben ne legyen feltárva - amilyen módon csak lehetséges - az elmúlt 2025 év privatizációs gyakorlata. Itt többen a ’90es éveket emlegetik, mintha nem ’8687től kezdődött volna el ennek a privatizációnak az előkészítése. Engedjék meg, hogy azért azt kimondjam, hogy ezért különös felelősséget visel az állampárt, hiszen annak idején, már akkor a privatizáció döntő részben eldőlt, amikor még rendszerváltás sem volt. Ezt önök éppen úgy tudják, mint mi, ennek a leplezése, azt gondolom, nem tisztességes magatartás. Úgyhogy kérném az államtitkár asszonyt is és az itt ülő képviselőket is, hogy támogassák azokat a javaslatokat, amelyek elhangzottak, és amelyeket remélem, a bizottság be is fog nyújtani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Üdvözlöm ismételten az Országgyűlés munkáját, átvettem alelnök úrtól a Ház vezetését. Kétperces hozzászólásra megadom a lehetősége t Ékes József képviselő úrnak. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Ahogy a vitában is elhangzott, magában az előterjesztésben is úgy fogalmazódik meg, hogy körülbelül 10 százalékát lehetett megvizsgálni a privatizációs időszaknak, és ha jól emlékezün k rá, az elmúlt időszakban - nem a bekerülési összeg szerint, hanem szám szerint - a cégek döntő többsége, legalább 60 százaléka hellyelközzel el is tűnt, mert nagy többségében a privatizáció esetében a piacszerzés volt az elsődleges cél. Ezek a cégek leg alább 60 százalékban felszámolás vagy csődeljárás és egyéb folyamán eltűntek szabályszerűen. Na most, ma senki nem tudja megmondani ebben az országban, hogy az itt maradt természet- és környezetvédelmi károk - amit fel kell számolni, és amit itt hagytak tu lajdonképpen ezek a gazdasági társaságok a felszámolás után - a jelenlegi és a jövőbeli kormányoknak is körülbelül mennyibe fog kerülni. Tehát nincs adat egyáltalán rá, mert ha vesszük azt, hogy a 2800 hulladékdepóniát
