Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a Kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat alapján lefolytatott vizsgálat eredményeiről szóló jelentés, valamint a privatizációs szerződések ... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2084 rekultiválni kellene, ennek is van eg y hihetetlen mértékű összeghatára, de a felszámolásra a csődbement cégeknél, telephelyeknél - itt lehetne Garét, Bátaapátit meg egy csomó helyet mondani - hatalmas összegeket kell költeni arra, hogy valóban környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból ez ek a telephelyek, volt telephelyek meg tudjanak felelni. (17.10) Göndör István képviselőtársamnak mondanék még valamit, és nem akarom ezt a vitát tovább feszíteni. Ön mondta, hogy 1998 és 2002 között 11 állami gazdaság privatizációját... Képviselőtársam, h ány állami gazdaság volt Magyarországon? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: 128!) 170? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: 128!) Nem akarom a vitát tovább folytatni, azt hiszem, teljesen értelmetlen. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Ujhely i István) : Köszönöm szépen. GaudiNagy Tamás képviselő úr következik, Jobbik. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Amiről most beszélünk, a privatizáció és annak következményei, mélyen egyetértve Kővári János képviselőtá rsam előttem elhangzott felszólalásával, egy borzasztó dráma a nemzet számára. A jelentés, amely egyébként szintén kifogásolható módon csak a környezetvédelmi és kulturális örökségvédelmi szempontokat vizsgálta, azt mondja ki, hogy a 12 ezer szerződésből - mert 12 ezer ügyletet vizsgáltak meg - körülbelül száz esetben találtak egyáltalán kikötéseket a környezetvédelmi és kulturális örökségvédelmi garanciák tekintetében, ez úgymond így alakult, a privatizáció lezárásra került, és nem kell semmilyen jogkövetk ezményt érvényesíteni. Tulajdonképpen ez a fő üzenete a jelentésnek. Ez az, amit mélyen felháborítónak tartunk és visszautasítunk. Valóban, aki beszél olyan emberekkel, akiknek fontos a nemzet sorsa, úgy érzik, hogy itt valami nagyon nagy disznóság történt . Tehát valami megengedhetetlen folyamatok zajlottak le jól kigondolt forgatókönyvek szerint valóban. Ezek nyomán az állampárt kereteiben akkor még eszmehirdetőként, de valójában haszonélvezőként élték napjaikat, és már a rendszer bukásakor, annak környéké n világossá vált számukra, hogy nem fog menni másként a dolog, mintsem ha külföldi tőkét bevonnak a saját túlélésük és a nemzeti vagyon elrablása érdekében. Megdöbbentő, hogy ma, 2013ban, most már több mint húsz évvel ezután, a nemzeti vagyont megcsapoló ügyletsorozat megkezdését követően még mindig semmilyen kézzelfogható következményt nem kellett elszenvedniük azoknak, akik most például azzal dicsekednek itt a vitában, ahogy Göndör István felszólalásában elhangzott, hogy milyen remekül jártunk el, mert u gyan nem volt ez a privatizáció korrektül kivitelezve, az állam szempontjából előnytelen ügyletek voltak, értéken alul történt az eladás és sokszor kifogásolható körülmények között, de az államadósság csökkentésére fordítottuk, és ebből fakadóan tulajdonké ppen mi jó fiúk voltunk, egyébként annak az államadósságnak a csökkentésére fordítottuk, amelyet szintén még a kommunista állampárt időszakában a felelőtlen hitelfelvétellel hoztak létre. Ez hihetetlen! Hogy történhet ilyen? Hogy lehet ez következmények né lkül? Hogyan lehet, hogy azoknak az embereknek, akik az állam képviselőiként, illetve az állami vállalatok képviselőiként összejátszva teret adtak Magyarország piacainak elvesztését eredményező és a nemzeti vagyonhoz tartozó stratégiai ágazatok eladásához és ennek haszonélvezői voltak, egyetlenegy hajuk szála nem görbült, egyetlenegy esetben sem történt meg a vagyonátvilágításuk, egyetlenegy esetben sem történt meg a vagyonelkobzásuk, egyetlenegy esetben sem hallottunk arról, hogy bárkinek ezért kőkemény bö rtönbüntetést kellett volna elszenvednie. Nemhogy ezt nem szenvedték el, hanem résztvevői a politikának a mai napig is, a mai napig is azt mondják, hogy ők a demokratikus párt, ők azok, akik Magyarország jövőjének úgymond biztosítói. Ezt semmilyen körülmén yek között nem lehet elfogadni. Azt gondolom, hogy nagyon kevés ez, amit a jelentés megcélzott, és ezáltal eleve kevés az is, amit elért, bár amit feltárt, az is nagyon jól
