Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2050 pozitív tartományban mozogna. Tehát elemi érdekünk, hogy a bankoknak erre a csalására felhívjuk a figyelmet, és a kormányzatnak is elemi érdeke legyen, hogy ezt tegye. Miért nem teszi? Azt nem tudom. Válaszolni, nyilván eddig sem v álaszoltak rá érdemben, de mi ezt mindenképpen hangsúlyozni szeretnénk. Az is egy jellemző példa, hogy sem a PSZÁF, sem a Fogyasztóvédelmi Hatóság nem lépett fel kellő szigorral, mintha a bankok esetében azzal állnánk szemben, hogy egyfajta szent tehénként senki nem vállalja fel, hogy kellően, kellő mértékben megbírságol egy bankot, mert azt ugye, senki nem gondolja komolyan, hogy olyan 5, 8, 10 millió forintos bírságok, amelyeket a nagy kereskedelmi bankokra néha kiszabnak, és egyfajta zászlóként vagy vére s kardként végighordozzák a médiában, hogy lámlám, a bankokat is kontroll alá szorítjuk, ez megkottyan ezeknek a bankoknak, amelyek napi szinten milliárdokat kasszíroznak az emberektől, tehát ez vicc. És számtalan olyan beadvány is történt, akár az alkotm ányügyi bizottság előtt is voltak ilyen anyagok, és kaptunk ilyen anyagokat, hogy egy bizonyos problémában, a pénzügyi szektort érintő problémában a PSZÁF és a fogyasztóvédelem egymás közt pattogtatta a labdát. Az egyik azt mondta, hogy ez fogyasztóvédelmi kérdés, foglalkozzon vele a Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Fogyasztóvédelmi Hatóság azt mondta, ez azért a pénzügyi szerveket érinti, tehát akkor a PSZÁFhoz tartozik, és ennek a pattogtatásnak, hatáskörelhárításnak az lett az eredménye, hogy tulajdonképpen senki nem foglalkozott azzal, hogy ezek a bankok érdemben mit tesznek. Akkor még egy témára ki kell térnem, mert ahogyan azt említettem, ezeket az extraprofitokat, amelyeket persze a bankok - és nagyon fontos itt azt is megemlíteni - úgy állítanak be vesz teségként, hogy ők, mondjuk, egy egyszerű példával direkt kisarkítom, hogyha 10 forint befektetésre ők már beterveztek 90 forint hasznot, és a következő évre vagy az év végére már úgy számolnak, hogy ez nekik be fog jönni a megfelelő trükközéseik alapján, és valaki azt mondja nekik, hogy most urambocsá!, csak 50 forint lesz a haszon, akkor erre azt fogják mondani, hát, mi elszenvedtünk egy hatalmas veszteséget, miközben arról kellene beszélniük, hogy a nyereségük még így is jóval nagyobb volt, mint ami tisz tességesnek mondható. Záró gondolatként ki kell térni arra is, amit egyébként most már a bíróságok is kezdenek kapizsgálni, hála egykét elszánt ügyvédnek, jogászkollégának, akik a jogszabályok betartatására próbálják rábírni a bankokat - megjegyzem, ez az állami szerveknek is eminens feladatuk lenne , elfelejtik azt, hogy már önmagában… - mert sokszor hivatkoznak arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás a bankok részéről engedélyezett a különböző pénzügyi jogszabályokban. Ez igaz is. Egyébként hozzátesz em, ez is egy jogi vita kérdése lehet, hogy a bankoknak miért adunk olyan külön kedvezményeket, hogy amit két egyéb szerződő fél, két magánszemély közti szerződésben vagy két halandó cég közötti szerződésben nem engedünk meg, az egyoldalú szerződésmódosítá st, azt a bankoknak miért engedjük meg, ez is egy érdekes jogi vita lehet, de a magyar jogszabályok bizonyos körben ezt megengedik. Ez így van. De nem engedik meg a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosítást. Itt erre hívnám fel a figyelmet, hogy az egy oldalú szerződésmódosításoknál minden esetben a bíróságoknak, ha erre kereseti kérelemmel őket felhívják, vagy pert indítanak előttük, vizsgálniuk kell, hogy az adott szerződésmódosítás, az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességesnek vagy tisztességtelenn ek minősül, mert hogyha tisztességtelen, akkor ezt félre kell tenni, és a szerződésnek ezen pontját tulajdonképpen érvénytelennek kell tekinteni. Márpedig nagyon könnyű belátni, hogy amíg például Svájcban a jegybanki alapkamat szinte nulla mértéket vett fe l, vagy tizedes jegyekben határozható meg, addig ugyanezen időszakban Magyarországon az úgymond devizahitelnek mondott hiteleket alkalmazó bankoknál elindulnak felfelé a kamatlábak. Erre senki nem tudott magyarázatot adni eddig még bizonyos bírósági perekb en, most már első fokon meghozott bírósági perekben sem tudtak a bankok, hogy mi indokolja azt, hogyha ők a saját logikájukat követve a svájci frankhoz és a svájci jegybankhoz idomulnak, akkor amíg ott a kamatlábak tulajdonképpen a nullára estek vissza,
