Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
2001 A másik kifogásunk jórészt egy kodifikációs probléma. Egyfelől úgy tűnik, hogy túlságosan is tele van a törvényjavaslat, legalábbis az eleje, különböző definíciós rendelkezésekkel, de valójában arról van szó, hogy rendkívül egyenetlenek ezek a definíciók. Ez nagyon nagy mértékben árt az egész törvényjavaslat koherenciájának. Hogy egy konkrét dolgot említsek, miközben könnyen az lehet a meglátás, hogy túlszabályozott a törvényjavaslat a definíciók, az 1. § tekintetében, egy elég fontos kategóriáról egyáltalán nem esik szó a definíciós rendelkezések között. Tört énetesen, hogy pontosan kit takar az elektronikus információbiztonságért felelős személy, ezt úgy kell összebogarászni a törvényjavaslatból. Tehát miközben egészen evidens dolgokról is tartalmaz definíciót a törvényjavaslat, az egyik kulcsszereplőjét az eg ész szabályozási területnek, az elektronikus információbiztonságért felelős személy kilétét majdhogynem homály fedi. Ez azért problematikus, és akkor áttérnék egy eléggé lényegi, politikai problémánkra, mert ha megnézi valaki a törvényjavaslat 11. §át, az (1) és (2) bekezdést összeveti, akkor kiviláglik belőle az, hogy az elektronikus információbiztonságért felelős személy akár egy állami költségvetési szerv alvállalkozója is lehet, ha logikusan értelmezzük. Hiszen a (2) bekezdés utal arra, hogy ez feltétl enül egy köztisztviselő, tehát nem feltétlenül az állami, önkormányzati szerv kötelékében működő személy. Innentől kezdve válik bonyolulttá a történet, hiszen az elektronikus információbiztonságért felelős személy további közreműködőket is felhatalmazhat. Ha itt nem is egyértelmű a jogértelmezés, a törvényjavaslat 28. §a, amivel kapcsolatban egyébként benyújtunk egy módosító javaslatot, sajnálatos módon, úgymond, rendbe teszi a dolgokat. Azt mondja: az adatfeldolgozó az adatkezelő rendelkezése szerint vehe t igénybe további adatfeldolgozót. Tisztelt kormánypárti Képviselők! Önök is pontosan emlékeznek arra, hogy a 2010es kormányváltás előtt, egész pontosan a 2010es országgyűlési választási kampány alatt is milyen komoly botrányok fakadtak abból, hogy külön böző állami információs rendszereknél, például a választási rendszerrel összefüggésben kiderült az, hogy az állam úgymond outsourceolta, kiszervezte azokat az adatfeldolgozói tevékenységeket, amelyek egyébként a polgárok jogainak érvényesítéséhez nélkülöz hetetlenek. Önök is tiltakoztak, mi is tiltakoztunk. És nagyon sok ilyen történetet tudunk a megelőző 1015 évből. Tehát amennyiben ennek a törvényjavaslatnak nem pusztán csak az a célja, hogy az államrezont védje, hanem az is a célja, hogy például az álla m által kezelt személyes adatokat védje, a polgárok jogainak érvényesítését is védje, akkor meg kell akadályozni azt, hogy az állami, önkormányzati szervek egy áttekinthetetlen láncolaton keresztül különböző magáncégeknek szervezzenek ki adatfeldolgozói te vékenységet. Koszorús képviselőtársam itt már az előbb közbeszólt, én szeretném arra emlékeztetni, hogy az egyik 2010es botrány pontosan arról szólt, hogy elképzelhető volt Magyarországon már olyan, hogy egy olyan offshore cégnek szerveztek ki adatfeldol gozói tevékenységet, amelynek a székhelye valahol a sivatagban volt. (Koszorús László közbeszól.) Az a probléma, hogy lehet, hogy azt a konkrét esetet, ami a választási rendszert érinti, kezelte a parlament. De az a lehetőség, amit itt megnyit ez a törvény , hogy az állami adatfeldolgozó további felhatalmazásokat adhat különböző alvállalkozóknak, és nincs vége, a láncolatot nem zárja le a törvényjavaslat, legalábbis megnyitja a kiskaput, hogy a jövőben is ki lehet adni ellenőrizhetetlen, áttekinthetetlen tul ajdonosi hátterű magáncégeknek, akár különböző offshore cégeknek is állami adatfeldolgozói tevékenységet, ami legalábbis aggályos. Aggályos a polgárok személyes adatainak védelme tekintetében, de aggályos az állam átlátható működése tekintetében is. Szere tnék néhány szót szólni néhány olyan általános kérdésről, amiről igazából hallgat ez a törvényjavaslat. Szeretném azt tisztázni, hogy az LMPnek az az álláspontja, hogy a kiberbiztonság nem önmagában érték. A kiberbiztonság annyiban érték, amennyiben ez vé di az embereket, védi a polgárokat, és leginkább védi a polgároknak azt a jogát, hogy aktívan, jól informáltan részt vehessenek a közügyek megvitatásában. Éppen ezért egy ilyen törvényjavaslathoz is csak úgy, azzal a szemmel szabadna közelíteni, hogy Magya rországon mennyiben lehetne mielőbb megteremteni az alapjait egy olyan edemokráciának, amelynek a nyomait például már Észtországban lehet látni.
