Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
2000 Összefoglalva: fontos, szüks éges, de sajnos nem elégséges az előttünk fekvő javaslat, fontos alapkérdéseket nem rendez, másokat, talán a legfontosabbakat pedig majd a törvény végrehajtási rendeleteiben szándékozik rendezni. Így a javaslatot jelenleg jó szívvel támogatni nem tudjuk. K öszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most pedig az írásban előre jelentkezett képviselő uraknak, hölgyeknek adom meg a szót, elsőként Schiffer András képviselő úrnak, aki független. (10.30) DR. SCHIFFER ANDRÁS (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Előzetesen én is azzal szeretném kezdeni, amit itt a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor m ár hallottunk, hogy ugyan végre a kormány terjeszt be egy törvényjavaslatot, viszont úgy tűnik, hogy a saját maga által korábban előterjesztett és a parlament által elfogadott jogalkotási törvényt magára nézve nem tartja kötelezőnek. Tudniillik úgy jött be a Ház elé ez a szakmailag is nem kevéssé bonyolult törvényjavaslat, hogy nem kapta meg a Ház, illetve nem kapták meg a szakbizottságok azokat a hatástanulmányokat, amiről egyébként a jogalkotási törvény ír, és bár kormány általi előterjesztés, semmiféle i nformáció nem érkezett arról, hogy a jogalkotásban való társadalmi részvételre vonatkozó szabályok mennyiben lettek volna megtartva. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mivel az elmúlt három évben a legtöbb nagy hatású, nagy jelentőségű törvényjavaslat eleve ön álló képviselői indítványként érkezett be a Ház elé, és eleve megkerülte így a kormányoldal a társadalmi egyeztetést. Az a kérdés tehát, hogy egyébként legalább alakilag, formailag a kormány ennél a törvényjavaslatnál mennyiben tartotta meg a jogalkotási t örvény előírásait, legalábbis a Házat nem tájékoztatta arról, hogy mennyiben vizsgálta meg ennek a törvényjavaslatnak a várható hatásait. Kérdés az, ha egyáltalán megvizsgálta, akkor ezt a hatástanulmányt, illetve a társadalmi egyeztetés különböző fázisait miért nem ismerteti meg az Országgyűléssel. Természetesen maga a törvényjavaslat nagy általánosságban elfogadható is lenne. Egyetlen átfogó kritikája van az LMPnek, hogy úgy tűnik, megint egy olyan törvényjavaslattal á llunk szemben, ami egy keretjellegű felhatalmazás, egy keretjellegű törvény, és ki tudja, milyen ágasbogas jogszabályok útján fog majd a kormány a különböző szektorokban különféle elektronikus információbiztonsági jogszabályokat alkotni. Tehát az a félelm ünk, hogy hiába fogad el a Ház egy ilyen törvényt, nem világos az, mert túlságosan tágak a keretek, hogy később kormányrendelet, illetve különböző salátatörvények formájában milyen szabályokat fog megalkotni az egyes kormányzati szektorokban. Vannak más, s zakmai jellegű kifogásaink is. Egészen pontosan kezdeném ott, hogy ma már, a cloud computing korában eléggé merész az az elképzelés, hogy az összes adattárolásra, állami önkormányzati adattárolásra alkalmas szoftvernek Magyarország területén kell működnie. Felvethető, hogy ez a szabály mennyiben életszerű a mai világban. Nem lett volnae jobb egy olyan szabállyal kísérletezni, amelyik ugyan meghagyja a lehetőséget arra, hogy egy állami, önkormányzati szerv akár az országhatáron kívül üzemeltetett szerverrel dolgozzon, kemény biztonsági szabályok, kemény biztonsági előírások mellett? Tehát megfontolandó az, hogy ez a szabály jelenleg itt, amit az előterjesztés tartalmaz, a mai világban mennyiben életszerű. Nem lett volnae jobb egy olyan szabályt alkotni, ame lyik meghagyja a lehetőséget, hogy egy külföldi adatparkban legyen az a szoftver, amivel az állami, önkormányzati szerv dolgozik, de kőkemény előírásokat támaszt az ilyen lehetőséggel szemben az állam?
