Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 25 (264. szám) - Balczó Zoltán (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Miért nem törődik a kormányzat az egyetemi, főiskolai oktatókkal?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1893 férőhelyek kérdésében a kor mányzat átgondolatlan, szinte naponta változó döntései. Most már körvonalazódik az oktatási kormányzat és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája között a megegyezés, még a hallgatói szerződések ügyében is. Úgy tűnik, hogy a HÖOK kikerült a HaHa, a “hatalomért harcolók” (Derültség a Fidesz soraiban.) kicsiny, de annál agresszívebb, külföldről támogatott osztagának lélektani nyomása alól. Akikről méltatlanul kevés szó esik, azok az egyetemi, főiskolai oktatók. Minőségi felsőoktatást működtetni csak felkészült, munkájukat hivatásnak tekintő, abból értelmiségi szinten megélni képes oktatókkal lehet. Persze ideigóráig vissza lehet élni az ő kötelességtudatukkal, azonban megbecsülés nélkül, túlterhelve és utánpótlás nélkül a rendszer összeomlik. A kö zoktatásban a pedagógusok számára legalább papíron létezik életpályamodell, a felsőoktatásban még így sem. A törvény meghatározza az egyes oktatói kategóriák kritériumait, az egyébként indokolt tudományos teljesítményhez képest másodlagosnak tekintve az ok tatói teljesítményt. A törvény már egy főiskolai tanársegéd esetében is előírja a doktori képzés megkezdését. Egy tanársegéd jövedelme bruttó 174 900 forint. Néhány év kemény munkáját követően, a doktori fokozatot elérve 218 700 forint a jövedelme, egy töb b évtizedes gyakorlattal rendelkező docens esetében pedig 266 800 forint. Ez a táblázat szerinti minimum, valójában, tudjuk, ez maga a fizetés 2008 óta. Miközben mi az összehasonlítás alapja? Egy diplomás kezdő fizetés ma 240260 ezer forint. Így érthető, hogy egyes területeken nincs oktatói utánpótlás, a kormányzat a nyugdíj melletti munka tiltásával a felsőoktatás működőképességét sodorja veszélybe. Amikor tehát felteszem a kérdést, hogy miért nem törődik a kormány az egyetemi, főiskolai oktatókkal, egybe n azt is kérdezem: tisztában vannak önök ennek a súlyos következményeivel? Várom államtitkár úr érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) (14.40) ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra Doncsev András államtitkár úrnak adom meg a szót. DONCSEV ANDRÁS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kós Károly egy helyütt azt írja: “Lehetnek az életnek válságos pillanatai, amikor maga a megmaradás múlik a gyorsaságon, de nem le het a rohanás a lét állandó velejárója. Egyenletes ritmusra van szükség az élet minden területén, csak a beosztásos, nyugodt mozgással, csak egyforma suhintásokkal lehet hajnaltól napestig vágni a rendet.” Tisztelt Képviselő Úr! A kormányzat ennek szellemé ben kezdett bele a felsőoktatási rendszer hosszú távú, tervszerű, átgondolt és értékközpontú reformjába. Az átalakítással kapcsolatos konzultációban a felsőoktatási kerekasztalon keresztül valamennyi legitim szereplő részt vesz, így folyamatos és élő a kap csolat a hallgatói, a munkaerőpiaci és az oktatóikutatói oldallal is. A magas szakmai színvonalú és a munkaerőpiaci igényeket kielégítő felsőoktatási képzés fontos feltétele az oktatói minőség, így a kormány alapvető célként kezeli ennek emelését is, és igenis törődik az oktatókkal. Ezt bizonyítandó engedje meg, hogy négy dologról számoljak be önnek. Egyrészt az állami felsőoktatási intézmények oktatói közalkalmazottak, így esetükben a teljesítményhez kötött előmeneteli rendszer valósul meg. A kormány ez zel kapcsolatos intézkedéseinek egyike, hogy az új nemzeti felsőoktatásról szóló törvény értelmében egyetemi tanári munkakörben kizárólag habilitált oktató alkalmazható. Másrészt fontos kiemelni, hogy a felsőoktatás oktatóikutatói utánpótlását a doktori k épzés adja. A képzés minőségének emelését is szem előtt tartva az új doktori rendelet számos ponton magasabb követelményeket írt elő a doktori iskolák számára. Nem mellékesen a kormány a doktori képzésben az idei évben már 1300 fő részére biztosít felvétel i lehetőséget állami ösztöndíjas képzésre, míg ez a forma 2009ben csak 981 fő számára volt elérhető. A részükre kifizetett doktori ösztöndíj szintén emelkedett, idén január 1jétől havi 93 ezer forintról 100 ezer forintra nőtt. Az ösztöndíjas helyek
