Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - CSÓTI GYÖRGY, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: - ELNÖK (Jakab István): - DR. STEINER PÁL (MSZP):
1830 Az is nyilvánvalóan rendkívül fontos, és egy kormányzatnak ez komoly felelőssége, hogy mind a külföldi, mind a belföldi nemzetbiztonsági és hírszerzési tevékenységét úgy végezze, hogy megfelelő ismeretek á lljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy ha veszélyhelyzet áll fenn, akkor legyen megoldási lehetőség. Tehát ezeket az érveket, amelyeket Potápi képviselő úr elmondott az elején, nyilvánvalóan nem lehet és szükségtelen vitatni, és nyilvánvaló, hogy a té nyeket sem kell vitatni, miszerint hányan nyújtottak be állampolgársági kérelmet, és hányan kapták meg az állampolgárságot. Azt kell azonban látni, hogy a Potápi képviselő úr által jegyzett egyéni képviselői indítvány, amellyel a kormány egyetért, az nincs szoros összhangban azzal az érveléssel, ami itt elhangzott. Ugyanis az indítvány Magyarországon korlátozza ezeknek az adatoknak a megismerését. Azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, bár hajlamos lennék itt este kissé cinikusabban vagy ironikusabba n fogalmazni, de azt kell mondanom, hogy nyilvánvalóan Potápi képviselő úr is, aki gyakorló polgármester, és mások is, akiknek van ilyen ismeretük, pontosan tudják, hogy azokban az országokban, amelyeket például megemlített, ha valaki állampolgárság iránti kérelmet nyújt be, akkor különösebb hírszerzési cselekmény nélkül annak az országnak a hatóságai ezt megtudják, hiszen olyan eljárási cselekményeket kell neki teljesíteni, amely miatt nyilvánvalóan ismeretbe kerülnek a hatóságok. (23.10) Ebből következően az nem egy releváns érv, hogy Ukrajnában egy Magyarországon elhangzott beszámolóból megtudják, hogy hányan nyújtottak be kérelmet. Az ukrán hatóságok pontosan tudják, eddig is tudták, ezután is fogják tudni. Az ukrán rendszer állami vezetőinek a felfogásá tól függ az, hogy ezt a tényt mennyire tolerálják, és mennyire tartják tiszteletben polgáraik más állampolgárság iránti kérelmeinek a benyújtását. Éppen ezért azokkal az érvekkel, amiket itt meghallgattam, azért nem tudok az előterjesztéssel összefüggésben vitatkozni, mert nem tartoznak az előterjesztéshez, mondhatnám, hogy ez egy kommunikációs köret az előttünk fekvő indítványhoz. Ugyanis a konkrét kiváltó oka nyilvánvalóan az, hisz a magyar sajtóban megjelent, hogy az egyik hetilapunk kérte ezeket az adat okat, és e kérés kapcsán jelent meg váratlanul a parlament előtt ez az indítvány. Nem hiszem, hogy tudnak olyan érvet mondani, amelynek alapján ennek a hetilapnak és bárki másnak nem lenne joga megtudni, hogy az állampolgársági kérelmek számszerűen hogyan alakulnak, milyen statisztikai következtetéseket lehet ebből levonni, annál is inkább, mert Rétvári államtitkár úr most ismerte el, ebben a pillanatban az előterjesztésében, hogy ezek a statisztikai adatok a kérelmezőkre semmiféle veszélyt nem hordoznak. E bből következően azt kell megkérdeznem nagy tisztelettel, hogy mi ennek az indítványnak a célja. Ezt kérdezi a magyar sajtó, ezt kérdezik más képviselőtársaim is, és lényegében mindenki ezt kérdezi, akit ez a kérdés bármilyen oknál fogva izgat. Miért van e rre szükség? Mert az az érvelés, amit önök ismertettek, az - még egyszer mondom - semmilyen releváns összefüggésben nincs ezzel az indítvánnyal. A mi álláspontunk az, hogy erre az előterjesztésre annak az érvelésnek az alapján, amit itt elmondtak, nincs sz ükség. Sőt, a mi álláspontunk az, és erre fogunk módosító indítványt benyújtani, hogy ezeket az adatokat Magyarországon bármely kérelmező, legyen az sajtóorgánum vagy bárki más, megismerhesse. A védelmet nem a titkosítással kell megoldani, a védelmet megfe lelő külügyi és megfelelő nemzetbiztonsági tevékenységgel kell megoldani. Ugyanakkor változatlanul nem válaszolnak például arra a kérdésre, hogy megkértéke az információs hatóság elnökének a véleményét, és az elnök a véleményét megfogalmaztae, támogatja vagy nem támogatja ezt az indítványt. Nem derül ki az indítványból sem, az érvelésből sem, hogy milyen szempontok alapján fogja majd a felhatalmazott szerv, a KIM vagy más hatóság eldönteni,
