Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter:
1824 Tehát egyetértek azokkal, akik jelezték, hogy ez még valószínűleg hosszabb idő után lesz csak esedékes. Ugyan itt is vannak véleményeltérések, tudjuk, hogy van, aki azt javasolja, hogy tulajdonképpen az első szakaszba már akár 2015ben beléphetnénk. (22.40) Én úgy érzem, hogy ez egy hosszabb folyamat. A kritériumokat teljesítenünk kell, és ha tudjuk teljesíteni teljes biztonsággal ezeket a krité riumokat, és el tudjuk azt dönteni, hogy belépünk az eurózónába, akkor majd persze fölmerül az is, hogy ezeket a kötelezettségeket, amelyek itt most ebben a nemzetközi szerződésben szerepelnek, hogyan fogjuk tiszteletben tartani. Hogy betartsuk ezeket, az alapvető érdekünk. Tehát nem akarok belemenni a gazdaságfilozófiai vitába, de önmagában véve az, hogy egy ország az államháztartását rendben tartja, hogy a költségvetési hiányát a lehető legalacsonyabbra szorítja, sőt lényegében egyensúlyi költségvetést va lósít meg, ez nem gátja a növekedésnek, pont ellenkezőleg, feltétele a kiegyensúlyozott növekedésnek, a foglalkoztatás növelésének, egy erőteljesebb, sokkal hatékonyabb szociálpolitika megteremtésének, és így tovább, és így tovább. Itt is abból indulnék ki az eurózóna stabilitásának az esetében, hogy tudniillik mi a magyar érdek. Mint mondtam, ez a szerződés és ennek a kihirdetése nem az európai uniós tagságunkról és nem is az eurózónabéli tagságunkról szól. Arról szól, hogy meg kell teremteni a gazdasági é s monetáris unió stabilitását, ha úgy tetszik, az euró stabilitását. Ez pedig - azt hiszem, hogy ezen nehéz vitatkozni - alapvető magyar érdek is. Ezekben a napokban és ezekben az órákban, azt kell mondjam, hogy ennek különleges jelentősége van. Úgy tűnt, hogy rendbe jönnek a dolgok az eurózónával, az euróval kapcsolatban. Most is megvannak még ennek a feltételei, de ugyanakkor látjuk a törékenységet, látjuk a veszélyeket, látjuk a kockázatokat. De azt is látnunk kell, hogy ha az euró komoly bajba kerül, ak kor a magyar gazdaság is nagyon komoly bajba fog kerülni. A ciprusi helyzet volatilitását a forint árfolyama jól láthatóan máris követi, tehát alapvető érdekünk az, hogy az euró stabil legyen. Ezért mondjuk azt mindig, és most is elmondom, hogy mi nem kívá njuk az eurózóna tagjait akadályozni abban, hogy ők a közös pénznem, egyelőre a közös pénznemük stabilitását megteremtsék. És most jön a következő kérdés, ami szintén fölmerült a vitában, hogy bele akarunke szólni a dolgokba, hogy ott akarunke lenni, aho l a döntéseket hozzák, vagy pedig azt mondjuk, hogy csináljátok, oldjátok meg ezt a problémát, stabilizáljátok a pénzt, aztán majd én meglátom később, hogy hogyan döntök, mit teszek. Ugyanakkor persze mindig azt is elmondom, és joggal mondom el, és ez is e lhangzott a vitában, hogy nem akarunk többszintű Európát, nem akarunk az előszobába menni, nem akarunk a periférián lenni. Jó néhány évszázadon keresztül volt ez az ország a periférián. Mi nem hiszünk ebben. Mi azt hisszük, hogy KözépEurópa, Magyarországg al a közepén, Európához tartozik, és nem másodrendű szereplőként, ezért el akarjuk kerülni a többszintű Európát. Ha pedig el akarjuk kerülni a többszintű Európát, akkor jó, ha ott vagyunk akár az eurózóna csúcstalálkozóin is, mert hiszen ott is olyan dolgo król van szó, amelyek vagy közvetlenül, vagy közvetve érintenek minket. Nem véletlenül mondja azt a szerződés, hogy ahol a szerződés alapvető kérdéseiről van szó, ahol a versenyképességről van szó, ott legyünk ott, és szólaljunk meg, és hallassuk a hangunk at. Igen, valóban próbáljuk meg alakítani a dolgokat! Elhangzott, hogy kicsik vagyunke vagy nagyok vagyunke. Azt hiszem, hogy itt megint egy középeurópai összefüggésben kell nézni a dolgokat. Lehet, hogy Magyarország egyedül nem elég erős ahhoz, hogy a legfontosabb döntéseket befolyásolja, de KözépEurópa már elég erős ehhez. Itt van a példa, a legutolsó példa, a többéves pénzügyi keret tárgyalása. KözépEurópa együttesen, összefogva elég erős volt ahhoz, hogy érvényesítse az érdekeit, és ugyanez vonatko zik minden más kérdésre is. Elhangzott jó néhány említés a brit példáról. Ez egy hosszú téma, nem akarok belemenni, de azt azért látnunk kell, hogy történelmileg, földrajzilag, gazdaságilag, geopolitikailag hatalmas különbség van KözépEurópa és az Egyesül t Királyság között. A londoni City nem Prágában, nem Varsóban, de
