Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1822 módon ol yan feltételekkel erőszakolták ki Magyarország uniós csatlakozását - ebben sajnálatos módon a FideszMSZP egymásra rakódó felelősségét kell megállapítanunk , amely csatlakozásnál nem ügyeltek azokra a rendkívüli körülményekre, amelyek Magyarországot jelle mezték. Már akkor is lényegében államadósságcsapdában voltunk, akkor is egy alultőkésített kis- és középvállalkozói szektorral rendelkeztünk, egy rendkívül alacsony felértékeltségű termőföldállománnyal rendelkeztünk, amelyet nem szabadott volna kiszolgált atni semmilyen határidővel a külföldi vevők számára. Tehát számos szempont diktálta volna azt, hogy Magyarország ne fogadja el azokat a diktátumokat, amelyeket az uniós csatlakozáskor végül is ránk erőltettek, és egy tisztességtelenül megszervezett népszav azáson aztán utólag jóváhagyattak az emberekkel, akiknek döntő többsége a hatezer oldalas csatlakozási szerződés részleteiről abszolút nem rendelkezett ismeretekkel. (22.30) Sőt, a népszavazás meg is előzte a végleges csatlakozási szerződés aláírását, a pé nzügyi feltételek végleges kialakításáról nem is beszélve. Egyáltalán, a lisszaboni szerződés akkor még csak egy fogalom vagy egy álom sem volt. Hiszen akkor még a Konvent szeretett volna valamilyen önálló alkotmányt megalkotni az Európai Unió számára, de az is csak a vázlatok szintjén működött. Tehát mennyi minden változott már 2003 óta, és mennyire joggal látjuk visszaigazolva azokat az aggályokat, amelyeket annak idején már a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint civil szervezet megfogalmazott akkor, amik or aláírta azt az európai civil szervezetek által elfogadott memorandumot, amely 2001ben arra a névre hallgatott, hogy “Az Európai Unió a gyarmatosítás új formája”. És sajnálatos módon tovább fokozta ennek a térségnek és elsősorban sajnos Magyarországnak a kiszolgáltatottságát, tovább fokozta azt a gyarmatosított státust, amelyet semmilyen körülmények között nem tudunk elfogadni. Tehát a magyar felelős politikának jelen pillanatban azt kellene tennie, hogy az ilyen és ehhez hasonló egyezményekkel szemben, és különösen ezen fiskális megszorításokat is bekódoló szerződésekkel szemben fenntartásokkal éljen, távol tartsa magát azok feltétel nélküli aláírásától. Hiszen nem tudhatjuk, hogy mikor, milyen feltételekkel kerülünk majd olyan helyzetbe, hogy egyáltalán elgondolkodjunk azon, hogy akarjuke az eurót vagy nem. De jelen pillanatban azt nyugodt szívvel megállapíthatjuk, hogy minden egyes lépés, ami Magyarországot beljebb viszi a szerkezetében, működésében antidemokratikus és válságot generáló szervezetbe, te hát országunk minél mélyebb belevonását szeretnék, annál nagyobb mértékben veszélyezteti nemzetünk megmaradását, és annál jobban sérti nemzeti érdekeinket. Tehát egy ilyen szerződéssel szemben határozott magyar kormányzatnak határozott nemet kell mondania, keresve a partnereket, az Egyesült Királyság, Csehország és minden olyan állam partnerségét, amelyek nem egy ilyen Európát szeretnének, hanem a nemzetek Európáját, egy olyan Európát, ahol az együttműködő nemzetek, tiszteletben tartva egymás jogait, hagyom ányait, megtalálják a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés formáit, de nem részesei vagy nem támogatói és előremozdítói annak a folyamatnak, amely a nemzetállamok önállóságát egyre mélyebben lenyomja, és egy olyan egységes fogyasztói tömbbé kívánja alakítani. A soksok fogadkozás és jelszó ellenére az Európai Unió igazából nem adja már vissza azt a sokféleséget, azt a színességet, amivel az európai kontinens rendelkezik. Egyre jobban gyengül ez a szervezetrendszer, és ezt a beteg testet tovább betegí tik az ilyen és ehhez hasonló egyezmények. Ebben semmilyen formában nem tudunk partnerek lenni. Valóban lehetőséget kell biztosítani az embereknek arra, hogy végre tisztán lássanak, tisztán lássanak abban, hogy az európai uniós csatlakozást miért így, miér t ilyen formában erőltették rá országunkra, milyen elvárások voltak az emberek részéről, ezek milyen formában nem teljesültek, hogyan lettünk lényegében elszenvedői és nem haszonélvezői az európai uniós csatlakozásnak. És igenis biztosítani kell az emberek nek arra is a döntést, hogy minden ténnyel tisztába jőve választhassanak, és dönthessenek adott esetben úgy is, ha érdekeiket jobban látják képviselve egy olyan gazdasági övezet tagjaként, amely nem tagja az Európai Uniónak, legfeljebb a gazdasági térségne k, mint Norvégia vagy Svájc.
