Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
1807 a kérdéshez. Nem tudom, Orbán Viktor miniszterelnök úr fenntartjae még e szavait, hiszen nem olyan rég, nem egészen két hónappal ezelőtt Cameron miniszterelnök úr azt mondta, hogy 2015 után NagyBritanniában mindenképpen népszavazást fognak kiírni, hogy az Európai Unió tagja maradjone NagyBritannia vagy sem. Egyébként azt az álláspontunkat mi is részletesen kifejtettük, és a jövőben is ki fogjuk fejteni, hogy mi is szeretnénk, ha végre népszavaz ást rendeznénk az országban arról, hogy a magyar lakosság hogyan viszonyul, hogyan látja az európai uniós státusunkat, tagságunkat így nem egészen tíz év elteltével. A részletes véleményünket a Jobbik részéről a kisebbségi véleményben nem fogom kifejteni. Valóban, a külügyi bizottság egyetlen ellenzéki frakciójaként - a többiek nem vesznek részt a munkában - nemmel szavaztunk a bizottságban erre a nemzetközi szerződésre, és ugyanezt fogjuk tenni majd a plenárison is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy Ékes József és Veres János képviselő urak előze tesen hozzájárultak ahhoz, hogy az ülést később vezető Balczó Zoltán megelőzze őket a felszólalási sorrendben. Így tehát elsőként megadom a szót Balczó Zoltán alelnök úrnak, képviselő úrnak. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. A kollegiális segítséget is köszönöm, hogy meghosszabbítva az ülés vezetését lehetővé teszi a felszólalásomat. Talán némi indoklást igényel, hogy miért élek a Házszabály adta lehetőséggel, hogy az általános vitában előre bejelentett felszólalóként az emelvényről beszéle k. Nem valamiféle személyes magamutogatás vezet, amikor nyolc kormánypárti képviselő jelenlétében innen szólok, hanem éppen ez inspirál erre. Ugyanis sokan úgy fogják fel - és ez persze némileg érthető , hogy itt egy megszokott technikai tárgyalásról és s zavazásról van szó. Egy kormányközi megállapodást, amit megelőzött egyébként egy országgyűlési határozat, beiktatunk, egy technikai feladatról van szó. Szeretném világossá tenni azzal is, hogy innen mondom el a Jobbik véleményét, hogy itt egy nagyon súlyos lépésre és döntésre kerül sor. Valóban, ezt nem tudom jobban alátámasztani, mint Orbán Viktornak 2011. december 12én innen elhangzott beszédével, amikor ő a december 9ei EUcsúcsról hazatérve a következőket mondta erről a költségvetési paktumtervezetről : “Ez egy vízválasztó az Európai Unió történetében. Itt olyan kérdéseket szabályoz, amelyek érintik a nemzeti szuverenitás kérdését. A közös pénz után létrehozzák a költségvetési uniót, ha jól látom, a költségvetési unió után létrehozzák - ők - a szinte te ljes gazdasági uniót, és egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy esetleg egy teljes politikai uniót is létre fognak hozni.” Nem többes szám első személy, hanem “ők”, és mi ebbe a helyzetbe kerülünk. Tudjuk jól, hogy a 9ei ülésen éppen David Cameron brit ál lamfő képviselt egy elutasító álláspontot, és legalábbis a sajtó számára ellentmondó volt, hogy ezt a miniszterelnök úr támogatjae vagy nem. Nyilván egy hajnalig tartó tárgyaláson sok minden félreérthető, de itt azt mondta a miniszterelnök úr: “Vajon látu nke olyan kivetnivalót a brit álláspontban, amit egyébként ne lehetne támogatni?” Ehhez még azt a kiegészítést mondta el, amit az előterjesztés indoklásában önök is leírnak. Azt mondta Orbán Viktor: a magyar álláspont kialakítását parlamenti vitától és pa rlamenti döntéstől tette függővé. Január 30án! Majd a miniszterelnök úr a következő csúcson egyértelműen elkötelezte magát amellett, hogy ennek a paktumnak részesei leszünk, eközben a kérdést sem az európai ügyek bizottsága nem tárgyalta meg, sem pedig a parlament. Tehát a kérdés megtárgyalása döntéshozó testület elé nem került. Az más kérdés, hogy a konzultációs testület előtt beszámolt róla. Ezt követte természetesen, szó sincs róla, hogy február 22én a parlament nagy többséggel rátette utólag pecsétjét a január 30án képviselt álláspontra. Természetesen nincs kétségem, ha januárban
