Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
1808 egy rendkívüli ülésen megtörtént volna, amit a Jobbik proponált, ott is támogatást kap, hiszen valamilyen módon a miniszterelnök úr véleménye megváltozott. Sajnos, nekünk nem azt kell figyelnünk, amit mond, hanem amit tesz, ahogy ezt az USA külügyminisztériumának is annak idején jelezte, és itt egy pálfordulásra került sor. Egyébként hadd tegyük hozzá, hogy nemcsak az Egyesült Királyság került kívül ezen és nem fogadta el, han em Csehország sem. Egyébként egyikben sincs, Csehországban sincs euró, tehát ugyanolyan feltételek között vett volna benne részt, mint mi, mégis úgy gondolta, hogy elutasítja. (21.20) S akkor néhány szót arról, hogy mi nem vagyunk az eurózóna tagjai, tehát tulajdonképpen ezek ránk nem vonatkoznak. Hát döntsük el, hogy ha ami ebben a szerződésben van, ez hasznos és jó, akkor miért azt mondjuk, hogy jaj, de jó, hogy ránk nem fog vonatkozni? A másik az, hogy öt éven belül - ebben a javaslatban is benne van - a z alapszerződések részévé válik. A másik az, hogy én azt nem értem, hogy a kormánypárti képviselők vagy miniszter úr nem abban gondolkodike, hogy ez az ország hosszú távon az Európai Unió tagja marad, és attól félünk, egy olyan Európai Unió, amely a lissz aboni úton megy előre. Ha erre építenek, akkor most érvként egy ilyen elkötelezettség mellett annyit mondani, hogy még nem vagyunk az eurózóna tagjai, ez nem indokolás arra, hogy egy ilyen típusú döntést a maga minden következményével most elfogadunk vagy pedig nem fogadunk el. Ez teljesen nyilvánvaló. Még annyit hadd tegyek hozzá, hogy milyen lehetőségek vannak. Azért ez a teljesen nyílt kijelentése ennek az útnak. Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy Barroso bizottsági elnök a 2012es őszi európai parlame nti plenáris ülésszak kezdetekor tett egy világos, tiszta beszédet, és a jövőkép a föderatív államot határozta meg. Egy föderációban az az önálló állami lét, amelyben jelenleg vagyunk, nem létezik. A prágai Károly Egyetemen Angela Merkel tartott egy előadá st, amelyen kijelentette, hogy még egy olyan tíz évet várni kell arra, míg úgy teljesedik ki ez az integráció, hogy a jelenlegi államoknak az lesz a szerepük, mint most egy regionális önkormányzatnak vagy hasonló szervezetnek. Tehát teljesen világos, hogy amit eddig csak úgy hallottunk, hogy több Európa, arról valójában most már leplezetlenül látjuk, hogy mit jelent. De ez rendkívül megerősítette azokat a politikai erőket is, amelyek most már világosan ezzel szembemennek. Azért hadd mondjam azt, hogy az eur ópai politikai elit és Európa lakossága, népei vajon szinkronban vannake egymással. Azért ne felejtsük el, a lisszaboni szerződést tartalmilag megelőző alkotmányos szerződést két ilyen ország utasította el, alapító ország népszavazáson, mint Hollandia és Franciaország, majd magát a lisszaboni szerződést első nekifutásra az egyetlen ország, ahol népszavazást kellett tartani, Írország. Tehát ez is azt a kérdést veti föl, hogy vajon egy ilyen parlamentekben megszülető többségi döntés mennyiben van szinkronban Európa lakossága többségi akaratával. Egyébként a britek világosan értésre adták, hogy milyen módon kívánják átalakítani az Európai Uniót, vagy milyen feltétellel maradnak benne. A brit konzervatív pártnak van egy “új kezdet” projekt nevű nagy anyaga, ame lynek én a vezetői összefoglalását ismerem. Arról szól, hogy variációk, változatok a változáshoz és kapcsolatok újratárgyalása az EUval. Világosan leírja itt, hogy ezt az egész intézményrendszert és utat, amelyen az Európai Unió halad, ők károsnak ítélik, és természetesen a saját maguk érdekeit is figyelembe véve kívánják újratárgyalni az ő kapcsolatrendszerüket, és ha ez nem sikeres számukra, akkor merül föl az Európai Unió elhagyásának kérdése. A Jobbik tett egy javaslatot a termőföld védelmében, jogi al átámasztással, hogy diszkrimináltak vagyunk ebben a kérdésben. A tőke szabad áramlása keretén belül került sor a termőföldtulajdon lezárására. Azt javasoltuk, hogy a csatlakozási szerződés újratárgyalását vessük föl ebben a kérdésben. Az hangzott el erről, hogy nyilvánvalóan ez egy közbotránkozást keltett. Íme, itt a példa.
