Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 18 (262. szám) - A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1622 (sic!) és fölötte az elnök által gyakorolt munkáltatói jogviszonyban lássa el a feladatát. Beláthatjuk, hogy egy olyan pozíció, amelynél egy választott tisztségviselőről van szó, sokkal nagyobb legitimációt, beleszólást és akár az országos elnökség tagjaként nagyobb érdekérvényesítő képe sséget is jelent, de itt az országos elnökségről, illetve annak a tagságáról, a főtitkárnak abban betöltött tagságáról később még szólni fogok. Mindenesetre nem szeretnénk, ha a törvénymódosításnak ez az irányvonala teljesedne be, és a főtitkár egy sima mu nkavállalóvá válna. A 2. pontban az átadott adatok körének bővítését szeretnénk elkerülni, és mit ad isten, itt is a szociális szempontokkal magyarázták már egyébként a bizottsági ülésen is és itt a parlament előtt is azt, hogy miért kell bőví teni azoknak az adatoknak a körét, amelyek átadásra kerülnek. Ez a legálságosabb érvelés, amit önök megtehetnek, lévén - és ezt elmondtam egyébként a fegyveres szervek esetében is - ha valaki nem szeretne részesülni bizonyos szociális juttatásokban, akkor az ő esetében is ezek az adatok átadásra kerülnek. Tehát tulajdonképpen ez az “eszi, nem eszi, nem kap mást”, vagy ha szeretnéd, ha nem, akkor is az adataidat kiadjuk, még akkor is, ha te erre nem vagy rászorulva. Itt egyébként hiába mondták el azt, hogy a z adatvédelmi törvényeknek megfelelő lesz ez az adatkezelés, én ezt nem látom ennyire rózsásnak. Ráadásul, amit végképp nem lehet megmagyarázni - persze lehet rá sokféle álságos magyarázatot adni , hogy a kezelt adatokat, mikor valakinek megszűnik a munka jogviszonya, tehát mondjuk, megszűnik a kormánytisztviselői munkajogviszonya, és így a karnak sem lesz továbbra a tagja, még öt évig ezen időpont után kezelni fogják. Azért, hogy ezt mi indokolja, erre semmi magyarázat nincs. Még abban az esetben is, amed dig valakinek a munkaviszonya fennáll, vannak kétségek, hogy minden adatot kezelni kelle, de hogyha ez megszűnt, akkor még egy fél évtizeden keresztül ezeket az adatokat kezelni, amelyek között hát szenzitív - hogy így fogalmazzak - adatok is vannak, nemc sak hogy nem indokolt, hanem szerintem a célhoz kötöttség próbáját nem állja ki. A 3. pontban arra szeretném felhívni a figyelmet - és ez összefügg egyébként a 6. ponttal is, mármint a 6. pontot Bertha Szilvia képviselőtársam nyújtotta be, a 3. pontot az a lkotmányügyi bizottság , a 6. pontban Bertha Szilvia képviselőtársam arra tesz javaslatot, hogy a megállapodás, amit a kar és a minisztérium vagy a különböző szervek a pénzbeli, nem pénzbeli támogatásról kötnek, legyen nyilvános, és a Magyar Közlönyben le gyen kötelező ezeknek a közzététele. Ezt egyébként a Belügyminisztérium a másik törvényjavaslatnál - tehát ami a fegyveres szervekről szól - elfogadta. Ebben az esetben önök ezt nem így tették, tehát itt azért az egyeztetésre látunk ellenpéldákat is, és a 3. javaslatot fogalmazták meg mintegy alkotmányügyi bizottsági módosító javaslatként. Egyébként hozzáteszem, hogy nagyon érdekes módon - és ezt mindig elmondjuk, de változás nem következik be - a kormányzat módosítóit folyamatosan az alkotmányügyi bizottsá g módosítóiként nyújtja be a kormányzat. A bizottsági ülésen ülve megkapjuk ezeket a javaslatokat, ezeknek nincs gazdája, láthatatlan email címekről érkezik láthatatlan email címekre, és utána kinyomtatva odakerül, és valaki a bizottságból felvállalja úg y, hogy láthatóan fogalma nincs róla, hogy mi van benne; akkor legalább vállalja valaki, és vegye a nevére. (18.20) De a lényeg az, hogy ami a 3. pontban pozitívnak mondható, a nyilvánosság. Bár, hogy már azt kell pozitívnak értékelni, vagy ezért kell megk üzdeni, ez is megérne egy misét, de legalább nyilvánosak lesznek ezek a megállapodások. Viszont csak a honlapon kell közzétenni, tehát az államigazgatási szerv vagy kar honlapján kell közzétenni. Lehet, hogy jobb lett volna itt azt a javaslatot elfogadni, amit Bertha Szilvia benyújtott, és a Közlönybeli közzétételhez ragaszkodni. Ez talán egy erősebb nyilvánosságot biztosíthatna. Azért is mondom ezt, mert sok esetben, amikor bizonyos adatokat meg kell jeleníteni, mondjuk, egy államigazgatási szervnek vagy állami, önkormányzati cégek honlapján, nincsenek ott ezek az adatok. Nincsenek ott ezek az adatok, és hosszú csatákat kell vívni azért, hogy egyébként a honlapon megjelenítendő adatokat meg lehessen ismerni. Természetesen itt mindenre szoktak hivatkozni a cégek. Sokkal tisztább az, ha a
