Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 18 (262. szám) - A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1621 szakmai fejlesztési programmal , akkor azt hiszem, nem ez a norma, ami követendő. Csak ennyit akartam mondani . Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Balczó Zoltán) : Soron következik a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . A törvényjavaslatot T/10053. s zámon, a bizottsági ajánlást pedig T/10053/11. számon megkapták és megismerhették. A bizottsági ajánlás összesen 12 ajánlási pontot tartalmaz. A módosító javaslatok számára és az összefüggésekre figyelemmel indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyal ja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta. Így megnyitom a részletes vitát az ajánlás 112. pontjaira. Megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének, 15 perces időkeretben. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem is olyan régen, a fegyveres szervek kapcsán már egy hasonló vitát lefolytattunk, most az Igazságügyi Minisztérium je len lévő államtitkárát próbáljuk majd meggyőzni arról, hogy egy hatékony érdekképviseletet alakítsanak ki, és nagyon reméljük, hogy bizonyos esetekben nagyobb támogatásra találunk, mint azt a Belügyminisztérium esetén láthattuk. Hozzáteszem, hogy a hasonló ság oly nagy a két törvényjavaslat között, vagy az eltéréseket csak a különböző státusú dolgozók, tehát hogy rendvédelmi dolgozókról vagy akár kormánytisztviselőkről beszélünk, ezek a státusbeli különbségek adják meg, hogy azt kell feltételeznünk, hogy egy általános kormánykoncepcióval állunk szemben, és nem arról van szó, hogy a két minisztérium egymástól függetlenül jutott számos ponton majdhogynem szó szerint ugyanarra a végkövetkeztetésre. Tehát ezeket a véleményeket és az itt a törvényben leírt vélemén yeket egy kormányzati stratégia részének kell felfogni. Ez viszont még súlyosabbá és szörnyűbbé teszi ezeket a körülményeket, lévén azt kell látnunk, hogy a kormánynak mint egésznek stratégiai szempontja az érdekképviseletek meggyengítése. Ez annál is fájó bb, hiszen itt a mindenkori kormányzatról beszélhetünk, amikor az ellenpontot meghatározzuk ezeknél a törvényeknél, tehát ahol az érdekképviselet ellenpontja megjelenik. Jól tudjuk, hogy önök is - még ellenzékben - sokszor támaszkodtak vagy támaszkodhattak akár a szakszervezetekre, akár egyéb érdekképviseleti szervekre. Tehát nem jó, hogy ezeket most, hogy kormányzati pozícióba kerültek, megpróbálják meggyengíteni. Mert itt nincs másról szó, mint a meggyengítésről. Lehet itt persze szép frázisokat pufogtat ni, és ezt az ajánlási pontoknál mindjárt ki is fogom fejteni, de nincs másról szó, mint egyfajta kiszolgáltatottá, anyagilag, egzisztenciálisan és a vezetők kinevezése szempontjából is függővé tenni, tehát az érdekképviseletre teljesen alkalmatlanná tenni ezeket a szervezeteket. Az 1. ajánlási pontban, amely esetében jómagam terjesztettem be módosító javaslatot, arról lenne szó, hogy a főtitkár továbbra is választott tisztségviselő legyen, és ne egyfajta sima munkáltatóként
