Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - Bejelentés képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
17 Önök is tudják, hogy Magyarországon a lakossági rezsiárak rendkívül magasak. (Dr. Józsa István: Még magasabb lesz.) Általában is magas az árszínvonaluk, de ha összevetjük azzal, hogy mennyit keresnek a mag yar családok, akkor pedig különösképpen magas. Ezért az az érdekünk mindannyiunknak, legalábbis én bízom abban, hogy az az érdekünk mindannyiunknak, hogy ezeket a számlákat, a családok által fizetett rezsiszámlákat csökkenteni tudjuk. Ebben fontos tétel a gáz. Nem minden háztartást érint, de sok millió háztartást érint. Az is köztudott, hogy a gáz nagy része Oroszországból érkezik Magyarországra. Azt azonban már kevesen tudják, ezért most megragadom az alkalmat, hogy az ország közvéleményét tájékoztassam eb ben az ügyben, hogy az Oroszországból Magyarországra érkező gázszállításokról szóló szerződések nem nálunk vannak. Hogy mennyiért jön Magyarországra a gáz Oroszországból, azt egy orosz cég és egy német cég közötti szerződés döntötte el egészen a legutóbbi időkig. Ha úgy tetszik, hogy a nemzeti radikálisok fülének is tessék, Magyarország energiafüggőségéről az oroszok és a németek tárgyaltak. Mi még csak tárgyaló felek sem voltunk. A kérdés tehát, amit önöknek meg kell válaszolniuk, tisztelt nemzeti radikáli sok és szocialisták és kedves zöldek, az az, hogy akarnake önök magyar államiságot. Akarnake szuverenitást? Akarjáke, hogy az ország életének fontos kérdéseiben mi, magyarok dönthessünk? Vagy továbbra is ahhoz van kedvük, mert ha támadják ezt a szerződé st, akkor nem kevesebbet mondanak, mint hogy ehhez van kedvük, hogy a Magyarországra érkező gáz áráról, a szállítás körülményeiről, mindenről, ami fontos a magyar családoknak, továbbra se Magyarország döntsön, hanem a németek meg az oroszok? (Dr. Józsa Ist ván: Mese! Mese!) Tényleg ezt akarják? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek a szerződések most kerülnek a magyar állam tulajdonába. És ha nem kerülnek a magyar állam tulajdonába, akkor 2015 után, amikor ismét hosszú távú szerződést köthetünk, ha akarunk, akkor azt már a magyar állam fogja megkötni. (13.50) Erről kell beszélni, tisztelt hölgyeim és uraim. Ezért világosan kell arról beszélni: ki az, aki a magyarok oldalán, a magyar nemzeti függetlenség és szuverenitás oldalán áll; ki az, aki a magyar családokat t ámogatja; és ki az, aki a multinacionális cégeket és az idegen államokat, tisztelt hölgyeim és uraim. (Közbekiáltások a kormánypárti oldalon: Úgy van! - Taps ugyanott.) Ami pedig ennek a szerződési csomagnak a második elemét illeti, amely a magyar gáztároz ókra vonatkozik, sosem rejtettem véka alá, most sem rejtem: arra törekszünk, hogy Magyarországon minden gáztárolásra alkalmas tározó magyar állami tulajdonba kerüljön. Ez a célkitűzésünk, ezt mi tárgyalások révén el fogjuk érni, ezen az úton nagy lépéseket tettünk előre az elmúlt hónapokban. (Dr. Józsa István: Kétszeres áron!) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami Paks kérdését illeti - különösen Mesterházy Attila képviselőtársamnak szeretnék ezzel is válaszolni , a magyar Országgyűlés a szocialista kormány előt erjesztésére 2009ben elfogadott egy határozatot. (Dr. Józsa István: Na, hogy szól?) Ez a határozat a következőképpen szól: az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló ilyen és ilyen törvény alapján a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. Majd az indoklás azt mondja, hogy Magyarországnak szüksége van ezekre a beruházásokra. Hosszan érvelnek, maga a miniszter, a végén szavazunk, nézem, Mesterházy Attila is megszavazta. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) Így állunk, tisztelt hölgyeim és uraim. Tehát két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. (Mesterházy Attila: Almát a körtével, és megállapítja, hogy a banán görbe.) Az első egy jogi kérdés. Miután a Magyar Országgy űlés hozott egy döntést, a kormánynak az a dolga, hogy ezt a parlamenti döntést végrehajtsa, ebbe az irányba haladunk. Ez egy jogi kérdés. A második kérdés politikai kérdés. (Dr. Józsa István közbeszól.) A második kérdés politikai kérdés: hogyan ítéljük me g a magyar energiarendszer jövőjét, és milyen módon akarunk dönteni
