Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 11 (259. szám) - A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BENCSIK JÁNOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
1343 európai normáknak megfelelően, az irányelvek és egyéb jogi aktusok figyelembevételével elkészült javaslat elfogadásával az eddi g a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként működő Magyar Energia Hivatalból létrejövő Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal biztosíthatja a szabályozási függetlenség elvének megvalósulását az energia- és közműszektorban. A közjót szolgáló, hatékony, erős és egységes piacszabályozás részeként az önálló nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság létrehozásával teljesül az energetikai szakterületen belül szükségessé vált hatáskörmegerősítés, a függetlenség növelése, illetve a felügyeleti pozíciók stabilizációja. Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek támogatni a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalról szóló T/10331. számú törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket, köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm államtitkár úr előterjesztői expozéját, és most a gazdasági és informatikai bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben. Megadom a szót Ben csik János úrnak, a bizottság előadójának. BENCSIK JÁNOS , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Európai Közösség tagjaként valóban fontos az, hogy az Európai Unió á ltal az energetikai szakterület szabályozását alapvetően befolyásoló direktívák figyelembevételével a saját jogi, jogszabályi anyagunkat is igazítsuk az Európai Közösségéhez. Ez időközönként markánsan és sarkalatos módon egybeesik az ország érdekével, ez í gy van ennek a jogszabálynak a részbeni átültetésével is, hiszen a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság ez idáig nem volt felhatalmazva azzal a jogosítvánnyal, hogy önállóan döntsön a saját szervezetéről, és nem volt kizárólagos hatásköre arra sem, hogy a hálózati tarifákat önállóan megállapítsa. Az Európai Unió részéről ez volt a leglényegesebb kifogás, és a jelenlegi jogszabály megalkotásával ennek az elvárásnak eleget teszünk. Ugyanakkor az Országgyűlés szempontjából kitüntetett jelentősége van annak, hogy egy nagyon fontos iparszabályozási hatóság, amely átfogja a teljes energiaszabályozás vertikumát: a távhőszolgáltatást, a villamosenergiapiacot a gázszolgáltatás piacát, a továbbiakban a kormány és az Országgyűlés döntéseinek következtében a hulladék gazdálkodással és a vízközműszolgáltatással kapcsolatos területeket is, eminens érdeke az Országgyűlésnek, hogy mindezen szabályozási tevékenységet ne egy minisztériumnak, hanem magának az Országgyűlésnek alárendelt formában végezze. Tehát az Országgyűlés alá tartozó egységes szabályozási hatóság, hivatal létrehozásáról dönthetünk ennek a törvénynek az elfogadásával, amely hasonlóságot mutat felépítésében, jogosultságait, intézkedési lehetőségeit, rendeletalkotási lehetőségeit tekintve, mint a Pénzügyi Sze rvezetek Állami Felügyelete. Ez azt is jelenti, hogy a hatóságnak, a hivatalnak évente egy alkalommal beszámolót kell készítenie az Országgyűlés felé, azt itt elő kell terjesztenie, és az Országgyűlés azt megtárgyalja, és valóban értékként tudja kezelni a hivatal tevékenységét a tekintetben, azon elvárás tekintetében, amelyet államtitkár úr is megfogalmazott, amely szerint ezzel az egységes hatósággal megvalósulhat a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló erős és e gységes piacszabályozó állami szerepvállalás. Tehát ha valóban él az átalakuló Energia Hivatal ezzel a jogosítványával, ezzel a lehetőséggel, akkor egy esztendő múltán valóban ezen alapelveknek megfelelően tudjuk azt áttekinteni, tudjuk azt tulajdonképpen értékelni, hogy a társadalmi közjó érdekében használtae ki e nagyon erős felhatalmazását. A hivatal önálló szabályozó szervként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési intézménynek fog minősülni, a feladatai ellátásával, valamint a működésével kapcsolatos kiadásokat saját bevételeiből fogja fedezni. Tehát továbbra sem fog költséget jelenteni az ország költségvetésére, hanem az általa szabályozott piacok, a piaci szereplők, engedélyesek által
