Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1214 indokát. Itt a 4. §ban az szerepel, hogy a tagság igazolása céljából, illetve a tag számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségeinek biztosítása céljából bővítenék önök azoknak az adatoknak a körét, amelyek a magyar rendvédelmi kar számára szolgáltatásra kerülnek. Ennek alapján a magyar rendvédelmi kar az adatfeldolgozást és adat kezelést is elvégzi. Itt olyanokat találhatunk, ami elsőre nem tűnhet olyan vészes dolognak, bár ha utánagondolunk, akkor érthetetlen, miért kell átadni az adott tagok fényképét, önéletrajzát, iskolai végzettségét, eltartott gyermekeinek nevét, illetve aká r a korábbi foglalkoztatási jogviszony kezdő és befejező időpontját. Nem gondolom, hogy különböző kedvezményes szolgáltatások igénybevétele azt kellene hogy eredményezze, hogy ezek az adatok mindenkiről átadásra kerülnek. Véleményem szerint, ha egy szolgál tatást tud nyújtani, bár nem tudom, hogy egy pénzügyi támogatással alig vagy csak egy opcionális kegyként adott joggal rendelkező szervezet milyen kedvezményeket tud nyújtani nagy számban a tagjainak, ha esetleg erre is tud államtitkár úr válaszolni, akkor azt megköszönném, de ha vannak is ilyen kedvezmények, azt nem gondolom, hogy a kedvezményekhez való hozzájutás indokaként minden adatot át kellene adni a kar számára. Azokról a dolgozókról is, akik, mondjuk, ezekkel a kedvezményekkel nem akarnak élni. Teh át lehet, hogy valaki azt mondja, hogy az adatait szeretné védeni, nem szorul rá, hogy ezeket igénybe vegye. Náluk lehetővé kellene tenni, hogy esetleg csak azoknál valósuljon ez meg, akik élni kívánnak a lehetőségekkel. Ez tehát az adatátadás. És a tagság i igazolás céljából szintén nem gondolom, hogy önéletrajzra például szükség lenne vagy az eltartott gyermekek nevére. Ehhez a fő adatok, a név, a születési hely és egyebek rendelkezésre állnak. Úgy érzem tehát, hogy ez nem indokolt, vagy ha indokolt, akkor egyéb olyan indok van, ami nem került leírásra a jelen törvényjavaslatban. Érthetetlen és szintén egy kicsit kusza helyzetet, kusza átmeneti helyzetet eredményez a 9. §, ahol is az új funkcióval felruházott főtitkári tisztség esetében egyfajta felmenő ren dszert vezet be. Ez azt jelenti, hogy a most megválasztott vagy regnáló főtitkárra csak akkor fog vonatkozni a most megváltoztatott szabályrendszer, ha az ő funkciója, illetve megbízatásának ideje megszűnik. Ez azért furcsa, mert az elnök esetében rögtön a lkalmazhatóvá válnak ezek a szabályok, ezért nyilván, ha két tisztségviselő, az elnök és a főtitkár esetében más bevezetési szabályok kerülnek meghatározásra, akkor az ember mindig arra gondol, hogy ennek mi lehet a konkrét oka, vagy milyen személyi okai l ehetnek a háttérben, amikről mi nem tudunk, és nyilván ilyen mélységeiben nem ismerjük a rendszert. De indokolt lehet, már az önök szempontjából, hogy két tisztségviselő esetében különféle bevezetési rendszert vezessenek be. Egyik esetben, a főtitkár eseté ben a felmenő rendszert, a másik esetben, az elnök esetében meg az azon nyombani bevezetést. Ha esetleg államtitkár úr erre is tud nekem adni magyarázatot, hogy ezt mi indokolja, mert lehet, hogy van ennek egy szakmai érve, csak én erről nem tudok, akkor a zt hadd tudhassuk meg, és így esetleg azt is döntési körbe vonhatjuk. Tehát összegezve úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat nem feltétlenül segíti elő azt a tökéletes állapotot, ami egy független és legfőképpen intézményrendszerében, anyagipénzügyi ren dszerében független magyar rendvédelmi kar létrehozásához vezetne. Ez módosító javaslatokkal természetesen javítható, megteremthető az eszközrendszer. Ahogy itt Jámbor képviselőtársam mondta, a legjobb megoldás az lenne, ha akár az Országgyűlés elé bekerül ő költségvetésben benne lenne a magyar rendvédelmi karnak juttatott összeg, és erről az Országgyűlés döntene, az egy valóban kiszámítható költségvetési gazdálkodást eredményezne, és valóban nem múlna azon a támogatás összege, hogy mondjuk, a miniszterrel m ilyen viszonyban van a magyar rendvédelmi kar elnöke, vagy esetleg milyen ellenállást tanúsít vagy nem tanúsít a kormányzat lépéseivel szemben. Ha ez nem történik meg, akkor, ahogy mondtam, fennáll az a helyzet, hogy adhat a miniszter valamit, de ha nem ad , akkor nem jár el törvényellenesen, hiszen csak adható támogatásokról van szó, akár még egyébként egy iroda esetében is, nemcsak pénzügyi források esetében. (13.40) Az is fennállhat, ha esetleg ad, de később úgy gondolja, hogy ezt visszavonja, akkor ezt i s megteheti. (Moraj az MSZP soraiban.) Ez talán még sérelmesebb helyzet, hiszen ha a rendvédelmi