Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István):
1208 szakértői bizottságoknak biztosítanak pénzkereseti lehetőséget. A tervezetből ez elég komolyan kiolvasható. S ehhez még egy gáláns ajánlat: bárki számá ra lehetőség nyílik kidolgozott programkövetelményre vonatkozó javaslat benyújtására, hiszen erre csak olyan intézmények, szervezetek fognak vállalkozni, amelyek érdekeltek az adott képzések megvalósulásában. Lehet, hogy bárki számára lehetőség nyílik, de kinek lesz érdeke, hogy a szellemi termékét más hasznosítsa? Lesze ennek a képzési programnak, mondjuk, szerzője és szerzői joga? Mert ha nem, akkor a legjobb szakemberek nyilván nem fognak együttműködni, és tovább fog romlani a helyzet. És ki fogja eldön teni, hogy egy adott szakma tartalma mi? Ez nem egy kamarának, hanem az adott szakmai kamarával együttműködő szakmai szervezetnek kellene hogy a feladata legyen. Véleményünk szerint egy jól működő felnőttképzési rendszer eleget tesz néhány alapvető követel ménynek. Kellően szigorú akkreditációs vagy minősítő rendszer alapján működik, amely törvényi szinten szabályozott. Tehát nem rendeletben, hanem törvényi szinten; igenis hozzuk be ide a követelményeket, és vitassuk meg, az oktatás és vizsgáztatás személyi, tárgyi és adminisztratív feltételeinek szigorú meghatározásával és ellenőrzésével együtt. Független és csak a minisztériumnak alárendelt szakembergárda kerüljön összeszervezésre és foglalkoztatásra. A szakmai szervezeteknek feladatul lehetne tenni a képzé s tematikájának kidolgozását, adott esetben a kamara közreműködésével, úgy, hogy az alkalmazkodjon az aktuális munkaerőpiaci igényekhez és gazdasági igényekhez. Továbbá szintén a szakmai szervezetek kell hogy segítséget nyújtsanak a megfelelő szakemberek kiválasztásában, vizsgabizottságokba történő delegálásában. Egy jól működő felnőttképzési rendszer nem engedi, hogy a képző intézmény egyben vizsgajogosultságot is szerezhessen. A jelen tervezet szerint a vizsgaszervezés ugyan nem felnőttképzési tevékenység, de nincs másik jogszabály, amely kizárná, és leírná, hogy nem szerezhetnek ilyet. Fontos lenne az is, hogy a vizsgaszervező intézményt ne a képző intézmény jelöl je ki, hanem, ahogy a bizottság elnökét is, a minisztérium. Továbbá ha a vizsgaeredmények egy bizonyos szint alá kerülnek, akkor bizony a felnőttképzési tevékenységre szóló jogosultságot vissza kellene vonni. Tehát mi egy ilyen keretrendszerű és ilyen elve k alapján működő felnőttképző rendszert, törvényjavaslatot tudnánk támogatni jó szívvel. Zárásként engedjenek meg egy megjegyzést. A törvényjavaslat bevezetőjében ez olvasható: “a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni…”, és nem folytatom, ugyanis a lényeg a “hazánkban élő személyek”. Értem én, hogy az Európai Unió tagja vagyunk, értem én, hogy schengeni határok és szabad munkaerőáramlás, de azért ennyire nem kellene félni attól, hogy leírják azt, hogy magyar. Valahogy azért mégiscsak be lehetne vinn i ezt a magyar nemzettudatot. Ha már egyszer Magyarországon vagyunk és itt alkotunk törvényt, akkor kérem szépen, hogy időnként próbálják meg ezt is belevenni a törvényekbe. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képv iselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom. Folytatására és lezárására várhatóan a következő ülésünkön kerül sor. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szól ó 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10048. számon megismerhették.
