Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat T/9929/47. számú ajánlás 12. pontjáról történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZÉL BERNADETT (független):
1183 DR. SZÉL BERNADETT (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdeklődéssel figyelem ezt a vitát, ugyanis számunkra a törvényjavaslatnak ez a jóindulatú olvasata nem volt lehetséges, sokkal inkább bizonyos szkepticizmusomnak kell i tt most hangot adnom a parlamentben. Kezdek a lápokkal, de egyébként van még két olyan momentum ebben a javaslatban, amely számunkra szintén problémát jelent. Gyakorlatilag azt világosan látjuk, hogy az ex lege védettség egy nagyon komoly fegyvertényező a természetvédelem számára, és gyakorlatilag azt is láttuk, hogy bizonyos szabályozási problémák miatt ez nem tudott megfelelően érvényesülni az elmúlt időszakban. Azt gondoljuk, azt látjuk, hogy ez a javaslat sokkal inkább arról szól az itt elmondottakkal s zemben, hogy nem ezt az ex lege védettséget szeretnék megfelelően alkalmazni, hanem sokkal inkább megszüntetik a védettséget, és ezzel olyan teret tudnak nyitni a gazdasági spekuláció számára, amely több mint problémás, és amelyre az elmúlt évtizedben Magy arországon számos példa volt. Gyakorlatilag azt látjuk, hogy folyamatosak a konfliktusok a láphasznosítók és a zöldek között, illetve minden olyan ember között, aki fontosnak tartja azt, hogy Magyarország természeti érdekeit, természeti kincseinket meg tud juk védeni. Azt is látjuk, hogy a lápokon történő tőzegbányászat mint olyan, egy hatalmas biznisz Magyarországon, nagyon sokan húznak belőle hasznot. Azt is látjuk, hogy ez a fajta gazdasági érdek nemegyszer a médiában is megjelent módon képes volt rossz i rányba vinni a folyamatokat, nagyon sokat kellett küzdeni azért, hogy úgymond szikes, homokos területnek nyilvánított vagy annak tartott helyeket lápként kezeljenek, és ne csapolják le. Azt is látjuk, hogy a megoldás - és ezt már régóta mondjuk - igazából egy lápkataszter létrehozása lenne. Egyébként ezek a felmérések, amelyek a lápkataszter kialakításához szükségesek, már a Natura 2000es besorolások idején megtörténtek. Ezeknek a felméréseknek az adatait kellene a tulajdoni lapokra felvinni. (11.10) Gyakorlatilag mi most inkább azt látjuk, hogy önök megnyitják az utat annak, hogy lápokat lecsapoljanak, és visszaélnek a természettel ilyen módon. (Sebestyén László: Szép volt.) A másik pont, amit problémásnak tartunk, az konkrétan a zöldhatóságok közremű ködésével kapcsolatos. Méghozzá az, hogy egy újabb sarcot vezetnének be, egész egyszerűen azt, hogy pénzbe kerüljön a zöldhatóság közreműködése. Hangsúlyozom, hogy itt tulajdonképpen egy alkotmányos jog intézményi garanciájáról van szó, és a Lehet Más a Po litika nonszensznek tartja, hogy ezért megsarcoljanak embereket. Mint ahogy képviselőtársam is mondta, valóban forráshiányos ez az intézmény, de akkor nem az embereket kell megsarcolni, hanem ellenőrzéseket kell tartani, és megbüntetni azokat az embereket, akik környezetet károsítanak, akik a természeti értékeinket tönkreteszik. Mi azt látjuk, hogy ennek a sarcnak az lesz a következménye, hogy a hatóságok még kevésbé lesznek bevonva az engedélyezési eljárásba, hiszen pénzbe kerül, innentől kezdve aki teheti , el fogja kerülni, hiszen nagyon rosszak az anyagi viszonyok jelenleg Magyarországon. Ráadásul kifejezetten hamisnak és erkölcstelennek tartjuk azt, hogy önök igazgatási szolgáltatási díjnak hívják ezt a tételt. Gyakorlatilag azt látjuk, hogy az összes be vételt elvonják a hatóságoktól, a zöldhatósági rendszer már régóta nettó befizetője a magyar költségvetésnek. Ahogy önök ellenzékben mondták, ez egyszerű pénzbehajtás, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. A harmadik módosítással sem vagyunk elégedettek. Ugye, itt arról van szó, hogy miniszteri rendelet alapján történne a barlangok kezelése. Itt a képviselőtársak egy jóindulatú értelmezést mondtak el az elmúlt időben, mi azonban szintén arra tudunk hivatkozni, hogy nemegyszer került médiába az, hogy hogya n élnek vissza a barlangokkal, egy hatalmas üzletről van szó. Na most, nem értem, hogy ha önök védeni akarják a barlangokat, akkor miért egy átláthatatlan, a minimális társadalmi kontrollt sem engedélyező rendeleti szinten akarják azt szabályozni. Tehát it t ez rendeleti szintű, átláthatatlan, minimális társadalmi kontroll sem tud megvalósulni.
