Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat T/9929/47. számú ajánlás 12. pontjáról történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SEBESTYÉN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1181 miniszternek, hogy egy, a törvénynél alacsonyabb szintű rendeletben, akár utasításban szabályozhassa, hogy azokat a barlangokat, amelyek nagyon helyesen állami tulajdonban vannak, és kifejeze tt természetvédelmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezeket őrizzük, védjük, hogyan lehet szabályszerűen hasznosítani, hogyan lehet ott kutatni, hogyan lehet merüléseket folytatni, hogy véletlenül se fordulhassanak elő olyan esetek, amelyeket az államtitkár úr is említett, ahol illegálisan barlangi merüléseket, akár kutatásokat szervezhettek. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy ezt a törvényjavaslatot egyhangúlag támogattuk, és javaslom a képviselőtársaimnak is, hogy mindenféle fenntartás nélkül ezt a tö rvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) (11.00) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, közöttük is elsőké nt Sebestyén Lászlónak, a Fidesz képviselőjének. Öné a szó. SEBESTYÉN LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint Bartos Mónika képviselőtársam előterjesztőként már említette, a javaslatnak a környezetvédelmi törvényt módosító rész e egy technikai kérdést tartalmaz, így én magam is a természetvédelmi törvény szükséges módosításával foglalkoznék. A javaslat egy több mint 15 éve húzódó problémára nyújt megoldást. A természetvédelmi törvény 1997. január 1jei hatálybalépésével automatik usan hatósági vizsgálat nélkül, tájékoztató jellegű jegyzékek és különböző nyilvántartások alapján mondta ki a földterületekről, hogy az szikes tóe vagy láp. Ez a tény bekerült az ingatlannyilvántartásba is, rákerült a föld tulajdoni lapjára, és innentől kezdve ezen területek a törvény erejénél fogva védettnek minősültek, illetve minősülnek a mai napig is. Ez a tulajdonos szemszögéből probléma, mivel a védettség indokolatlanul korlátozza a tulajdonjogának gyakorlását, másrészt a közhitelesség és ezzel a j ogbiztonság elvét is sérti, hogy az ingatlannyilvántartás tudottan nem létező, valótlan bejegyzéseket tartalmaz. Az ügyfelek bejelentése, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium 201112. évi lefolytatott vizsgálata alapján eddig 22 esetben derült ki, hog y ezen területeken soha nem volt szikes tó vagy láp. Ezekben az esetekben sajnos nem elegendő, hogy a földtulajdonos elindítja a földhivatalnál a törlés iránti kérelmét, mert a védettség nem az ingatlannyilvántartásból fakad, hanem a törvény erejénél fogv a áll fenn. A tulajdonosok legfeljebb addig juthatnak el, hogy ha a láp, illetve a szikes tó ténylegesen nem érintette az ingatlan teljes területét, hanem annak csak egy részét, akkor egy új helyszíni szemle során egyedi hatósági határozattal lehatárolásra került a láppal vagy szikes tóval ténylegesen érintett területrész, és csak a módosított, csökkentett kiterjedésű területrészre kerül feljegyzésre a jogi jelleg az immár jogerős hatósági határozat alapján. A többi terület esetében viszont szükséges törvén yi szinten megnyitni a lehetőséget a kezdettől fogva hibás és valótlan bejegyzések törléséért. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Kérem a javaslat támogatását, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok sora iban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Kepli Lajos képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Öné a szó. KEPLI LAJOS (Jobbik) :
