Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat T/9929/47. számú ajánlás 12. pontjáról történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1179 amelynek révén a nemzeti parki igazgatóságok kezdeményezésére jegyezték fel az ingatlannyilvántartásba a földhivatalok eleinte automatikus jelleggel, később a 2001. évből származó tájékoztató jellegű minisz tériumi jegyzékek, úgynevezett lápjegyzékek és szikestójegyzékek tartalma alapján az ex lege védelmet a lápokra, illetve a szikes tavakra. Jelen pillanatban több mint 1200 ex lege védett láp és több mint 400 ex lege védett tó található Magyarországon terü letén. Nagynak tűnnek a számok, de senkit se lepjenek meg, hiszen ha valaki ránéz a középkori Magyarország katonai térképeire például, akkor láthatja, hogy milyen irdatlan területeket borított víz, és nemcsak a nagy folyóink, hanem a közte lévő területek i s folyamatos vízborítás alatt álltak, amely bizonyítja hazánk medence jellegét, azokat a földrajzi, geofizikai körülményeket, amelyek közepette a lápok, az alacsony vízjárta területek mind létező valóságként voltak jellemezhetők. (10.50) Illetve a mai napi g ezen valamikori helyzet maradványaiképpen találjuk ezeket a lápokat és szikes tavakat, amelyek - mint ahogy tudjuk - nagyon értékes területek, nem csak természetvédelmi tekintetben, hiszen ott, ahol a föld és a víz összeér, naná, ezek a legértékesebbek a z ökoszisztémák, az életterek, a növényzet és a különböző állatfajok számára. Hölgyek, Urak! Ezért nagyon helyes, hogy az említett korábbi időszakban ex lege védelem alá kerültek, tehát ’97. január 1je óta ex lege védelem alá kerültek a lápok és a szikes tavak, és ezen változtatni nem is szabad, a természet védelme a haza érdeke, minden magyar állampolgár érdeke, hogy a természeti értékek megmaradjanak. Ugyanis a természeti értékek tönkretételével magunk alatt vágjuk a fát, ott nem létezhet gazdaság, nem l étezhet egészséges társadalom, ahol sivár területek, elpusztított területek vannak, csak menjenek el NyugatEurópába, és nézzék meg, na nem a csodálatos szép helyeket, hanem azokat az ipari övezeteket, amelyek tulajdonképpen a természeti környezet tönkreté telével létesültek. Lehet, hogy gazdasági növekedést el lehet érni rövid távon, de ha nincs harmónia a természeti értékek és a gazdasági érdekek között, márpedig ez azt jelenti, hogy számos helyen védeni kell a természeti értékeket, akkor ott nincs valódi életminőségjavulás, nincs gazdasági növekedés és gazdasági erősödés. Látják, Kínában mi történik a természetpusztítás vagy mondjuk a levegőszennyezés révén, amely szintén visszahat az ott élők egészségére, a társadalmuk egészségére, a gazdaságuk egészére. Tehát vissza a lápok ügyéhez: azt kell mondanom, hogy szélhámosok azért kíméljenek, mert a törvénymódosítás azt teszi lehetővé, hogy a 2003. július 18a előtt ex lege védelem alá helyezett lápok esetében, ha valahol zavar támadt, és nem megfelelően került a láp jellege följegyzésre az adott helyrajzi számra, akkor ott lehessen módosítani. Még egyszer mondom: 2003. július 18a előtt. Tehát mindenki, aki itt van a körünkben, illetve hallja ezt az expozét, az úgy adja tovább a hírt, hogy akinek 2003. július 1 8a után a területét, a földjét a hatóság bejelölte, ex lege védelem alá helyezte a láp tekintetében, ott nincs jogorvoslati lehetőség, azért nincs, mert eleve azoknak a lápoknak a kijelölése szakmai tekintetben korrekt módon és fellebbezési lehetőséget le hetővé téve megtörtént. Tehát akár bírósághoz lehetett fordulni a 2003. július 18. után a területre bejegyzett ex lege védelem kapcsán. Az előtte lévő időszakról beszélünk, és azért nagyon fontos a képviselő asszonynak ez a törvénymódosítása, ugyanis a 200 3. július 18a előtti időszakot semmiképpen nem szabályozta ez idáig a törvény, tehát ha véletlenül az történt, hogy egy adott területre rátették a láp jelleget vagy szikes tó ex lege védelmet, miközben ez a helyrajzi számok tekintetében tévedés volt… - am it ember csinál, abban benne van a tévedés lehetősége is. A szakmai felmérésünk szerint 22 ilyen helyszín van, ahol egyáltalán nem indokolt a láp jellegének fenntartása, illetve a szikes tó ex lege megjelölése. Ezek esetében teszi lehetővé a képviselő assz ony kezdeményezése, hogy - változtatva a természetvédelmi törvényen - most a 2003. július 18a előtti időszakban történt esetleges hibáknak a kiküszöbölését törvény lehetővé teszi, azaz lehetővé teszi, ellentétben az előző időszakkal, hogy törölni lehessen az adott helyrajzi számról a láp jellegét, vagy pedig a szikes tó elnevezését.
