Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
1063 Jó estét kívánok! Folytatjuk a munkát, és ah ogy beharangozta alelnök úr, Bóka István képviselő úr következik. DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 15. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, a módosító indítványomhoz. Azt gondolom, a benyújtott törvényjavaslat egy nagyon fontos dologgal kezd el foglalkozni, amivel Magyarországon eddig nemigen foglalkoztunk, ez pedig a településeken található - legyen szó városról, legyen szó faluról , a településképet jelentős mértékben rontó légkáb elhálózatról rendelkezik. Az eredetileg benyújtott javaslat két esetben is, a 119/A. és a 119/B. esetében két jogintézményt próbál bevezetni, amely gyakorlatilag valamilyen módon a településképet rontó légkábelhálózat földbe helyezésével foglalkozik, és ar ra kínál valamifajta megoldást. Az általam benyújtott módosító indítvány gyakorlatilag további alternatív lehetőséget biztosít az A. és a B. pontban írt jogintézményekhez képest, azokat kiegészíti, de az én véleményem szerint sokkal inkább életszerűbb és s okkal inkább a tapasztalati tényeken alapul. Ha megnézünk egy magyar települést és egy tőlünk nyugatra levő települést, kisvárost, akkor talán az igényesebb térburkolaton kívül az különbözteti meg a két települést, hogy Nyugaton kitisztult a településkép, nincsenek légkábelek, Magyarországon pedig a legexkluzívabb részeken is légkábelek sokasága szennyezi a településképet. Az én javaslatom gyakorlatilag a szolgáltató elosztó és az önkormányzatok között egyfajta közös tehermegosztásra tesz javaslatot. Ez azt jelenti, hogy egy automatikus rendszert vezet be, amennyiben az érintett önkormányzat kéri, a szolgáltató köteles a légkábelt a földbe helyezni, mégpedig tehermegosztás alapján. A tehermegosztás mértékét az amortizáció függvényében 30 és 70 százalék közöt t jelöltem meg. Azt gondolom, ez a megoldás, amely önkormányzati tehervállalás mellett születhet meg, kiküszöböli azokat a konfliktusokat, amelyek a 119/B. §ban szabályozott jogintézmény tekintetében konfliktust fognak okozni az önkormányzatok között, his zen aki az ütemezési tervben szerepel, az jól jár, aki nem szerepel, az nem jár jól ebben a rendszerben. Nagyon fontosnak érzem azt, hogy a szolgáltatók, elosztók önköltségi áron végezzék el ezt a munkát, és fontosnak érzem azt, hogy az a pénzeszközátadás, ami az önkormányzatok részéről történik a szolgáltató elosztó felé, mindenféleképpen adómentesen történjen meg, hiszen egy célhoz kötött juttatásról van szó, jelenleg a célhoz kötött juttatások általánosforgalmiadókötelezettséggel terheltek. Mégiscsak eg y nagyon fontos közcélról van szó, nonszensz az, hogy az önkormányzat még az általános forgalmi adót is fizesse meg ezután. Azt gondolom, hogy a szolgáltatók tekintetében is kezelhető rendszer alakulhat ki, hiszen a bejelentéstől számított két évet ad a ja vaslat ezen beruházások elvégzésére. Nyilván a részletszabályokat, az önköltségi ár meghatározását, az amortizációt, az egyéb jogokat és kötelezettségeket ez a módosító javaslat is a végrehajtási rendeletre kívánja bízni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen. Göndör István képviselő úr következik, MSZP frakciója. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ú gy, ahogy Lamperth Mónika képviselő asszony elmondta, képviselőtársaimmal, Varga Zoltánnal, Kovács Tiborral és még sok szocialista képviselővel nagyon sok módosító indítványt adtunk be. Lehet, hogy ezért egy szuszra nem is fogom tudni elmondani az első ren delkezésemre álló időkeretben. Az általános vitában érintettem, és nagyon szomorúan látom, hogy még egyharmados támogatást sem kapott; az 1. számú ajánlási pontról beszélek.