Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - Dr. Kiss Sándor (Jobbik) - a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez - “Lesz-e költségvetési törvénymódosítás, vagy végképp ellehetetlenítik a kistelepülések önkormányzatait?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár:
1002 száz önkormányzatát hozták kilátástalan helyzetbe. Különösen a közös önkormányzati hivatal alakítására így vagy úgy kötele zett községi önkormányzatok köztisztviselői létszámhelyzete ad okot aggodalomra. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvény előírta, hogy 2013. március 2. napjától a 2 ezer fő lakosságszám alatti önkormányzatok - kivéve a városok - nem tarthatnak fenn önálló polgármesteri hivatalt, hanem más, hasonló sorsú településsel vagy településekkel közös önkormányzati hivatalt kell kialakítaniuk. Ez az egyik kötelezési mód, míg a másik: a 2 ezer fő lakosságszám feletti település nem tagadhatja meg a vele határos, 2 ezer fő lakosságszám alatti település csatlakozási szándékát. A törvény nem tesz különbséget az ellátandó feladatok mennyisége és az önkormányzati hivatalok működésére biztosított támogatások s az ebből eredendően elismert köztisztviselő i létszám megállapítása között. Közismert, hogy míg az ország egyes részein szinte ismeretlen fogalom az önkormányzatoknál a foglalkoztatási, lakásfenntartási támogatás, a közmunka kezelése, a szociális segélyezés, addig az ország perifériáin több száz önk ormányzat belegebed az előbbi társadalmiszociális problémák kezelésébe. Ez hasonló lélekszámú települések ugyanazon lélekszámmal dolgozó hivatalaiban több ezres nagyságrendű eltérést jelenthet az ügyintézésben éves szinten. A törvény azzal honorálja akár a legapróbb, 1125 fős várost is, hogy minimum 14 főt is megfizet az önkormányzati hivatalában, pusztán azért, mert városi rangot szerzett. Nem a városok szerzett, megérdemelt rangja a bosszantó, hanem az az elv, hogy a járások kialakulásával már a városi ö nkormányzatnak sincs gyámhatósága, okmányirodája, s a többi, tehát nincs nagyobb köztisztviselői létszámot igénylő többletfeladata, mégis nagyságrenddel nagyobb támogatást kap. Egy érzékletes és valós példát engedjenek meg. Közös hivatalt alakít ki a 4230 fő összlakosságszámú három SzabolcsSzatmárBereg megyei település, Encsencs, Penészlek és Nyírgelse, 11 fő köztisztviselőt foglalkoztathat támogatással a székhelyén és a két kirendeltségén. Ugyanakkor a 2200 fő lélekszámú Máriapócs város 16 főt foglalkozt athat állami támogatással - mint jeleztem az imént, a városnak nincs különösebben többletfeladata. Gondolom, érezhető a különbség: 4230 főt három településen kiszolgál 11 fő, míg 2200 főt egy településen 16 fő. Kérdezem - mivel az előbbi helyzetek valósak , tervezneke törvényi szintű kompenzálást az elmaradott térségekben működő, jellemzően többletteherrel küzdő községi önkormányzatok működési támogatásának, ezáltal az elismert köztisztviselői létszámának az emelésére. Kérdezem továbbá, hogy a községek és a városok közötti (Az elnök csenget.) különbség, tehát a dupla finanszírozási különbség nem a községi önkormányzati igazgatás jelen és jövőbeli elsorvasztását szolgáljae. Várom érdemi és megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Kö vér László) : Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, az önkormányzati rendszer átalakítása a kormány egyik legnagyobb vállalása é s az egyik legnagyobb tette, amit megvalósított. (Dr. Józsa István: Kósa Lajos is tud róla?) 2013tól - sok más mellett, amit a napirend előtti felszólalásomban elmondtam - természetesen a finanszírozás is megváltozott az önkormányzati rendszeren belül. Ed dig az volt a jellemző, hogy az önkormányzatok korlátlanul és következmények nélkül tervezhették a hiányukat akár működésben, akár fejlesztésben. Eddig az volt a jellemző, hogy az önkormányzatok korlátlanul és következmények nélkül vehettek fel hitelt, köt eleződtek el 51020 évre, és élték fel a jövőt. Ennek a következménye lett az eladósodás, ennek a következménye lett, a korlátlan hiánytervezésnek, a vagyonfelélés. Van, aki működésre, és volt, aki fejlesztésekre vette fel a hitelt, mert az európai uniós fejlesztések csak nagyon nagy önerőrésszel voltak megvalósíthatók. Abban mindenki egyetértett, hogy az önkormányzati rendszert és a finanszírozási rendszert is át kell alakítani. Ezt a kormány több lépésben megtette. Az első lépés volt a stabilitási törvén yen belül,
