Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
2433 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Gőgös Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon! GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Tasó László utánanézhetne annak, amit mond, mert e z nem igaz, ugyanis a Fideszkormány alatt lett lezárva ez a fejezete az uniós csatlakozásnak. A földdel kapcsolatos fejezetet nem mi zártuk le, hanem az már lezárt állapotban került hozzánk. A támogatásokkal kapcsolatos döntés született meg egy hosszú éjs zaka után, már a mi kormányzásunk idején, 2002ben. De ennek utána lehet nézni, erről dokumentum van. Szeretném még elmondani, hogy a törvénnyel kapcsolatban szóba kerültek a fiatalok. Ez a törvény kifejezetten fiatalellenes. Ebben a formában fiatalellenes - egyébként azt gondolom, hogy ebben Ángyán képviselő úrral sincs vitám , ugyanis olyan feltételrendszert szab a fiatalok földszerzésének, amit érdemben nem lehet megcsinálni. Én azt is gondolom, hogy olyat se lenne szabad megcsinálni, hogy egy fiatalt c sak azért zárunk ki a földszerzésből, mert jelenleg, mondjuk, egy társas vállalkozásban, egyébként helyben lakóként valamilyen tevékenységet végez szakemberként. Én azt gondolom, kár lenne őket kihagyni, mert ha ezen nem változtatunk, akkor őket egy életre kizárjuk abból, hogy valamikor is családi alapon gazdálkodjanak. A másik: nem azzal van vitánk, hogy nem működhet egy családi alapú modell, hanem azt mondjuk, hogy nincs rá száz évünk. Európában száz év kellett ahhoz, amire ez a modell nagyjából kialakult . Egyébként Ángyán képviselőtársamnak mondom, hogy jelenleg nem a lengyelek szorítják ki a magyar tejet, hanem a szlovákok, ahol mellesleg nagyobb birtokok vannak, mint nálunk. De ránk meg az olaszok mondhatnák, hogy minek viszünk oda tejet; azért, mert ot t kevés van. Tehát a magyar tej meg elkerül Olaszországba, de ez már csak sajnos ebből a rendszerből következik. Azt hiszem, világos, nem akarunk mi mást, mint hogy ne romboljunk le azért egy működő rendszert - ugyanúgy, mint a kilencvenes évek elején , h ogy egy elképzelt, de szerintem nagyon ködös víziót megvalósítsunk, mert annak megint lesznek vesztesei. Vagy ha ezt akarjuk, akkor meg világossá kell tenni, hogy nemkívánatos szereplői a magyar agráriumnak azok a kis- és középvállalkozások - mert 99 száza lékban mind az , akik nem családi formát választanak, hanem társasági formában működnek. De akkor ezt ki kell mondani! Bele kell írni a törvénybe, meg oda kell eléjük állni. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Ángyán József képviselő úr következi k. Parancsoljon, képviselő úr! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Még az adózást is szóba hozta Gúr képviselő úr, mondván, hogy ez a kör adózik, a többiek meg szinte alig adóznak. 93 milliárd forint adóbevétel jön be ebből a körből. Tessék szíves emellé tenni azt a másik néhány adatot, ami arra vonatkozik, hogy mennyi támogatást vesznek fel ennek fejében a közös kasszánkból. Tudja ezt, kedves Gúr képviselő úr? Az arányt elmondta Bencsik képviselő úr. Ez a másik oldala a kasszának, hogy mennyi támogatáshoz jutnak. A teljes összeg kétharmadát elviszik ezeknek a támogatásoknak, kedves uraim. Ráadásul majdnem ingyen kapták a földet. Persze, hogy versenyképes lehet, mert ha 1020 forintot fizet azért az erőforrásért, ami egyébként annyiba kerül a másik körnek, amennyi a piaci bérleti díj, akkor természetes, hogy versenyképesek ezek a társaságok! Egy példát, egy konkrét korporációt is ide lehet hozni, én ezt szoktam elmondani: a mérleget érdemes végiggondolni. Az egyik nagy érdekeltség 4 milliárd forintot vesz ki a közös kasszából, de befizetni nem nagyon akar, mert egy offshore cég fogja össze a céghálót, amit Szingapúrban alapítottak. Befizetni nem nagyon akarnak az urak a közös kasszába, ráadásul nem itthon vásárol a termékeihez. Tessék mondani, hogyan lenne állattartá s, ha az élelmiszeripari cégei nem itthon vásárolják a sertést?! Arra nem hajlandó, hogy egy kicsit többet adjon a sertéshúsért - amiről itt beszélt képviselő úr , hogy az legyen sertés, mert inkább elmegy Németországba, aztán vesz
