Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZABÓ REBEKA (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz):
2434 dioxinos sertéshúst, m ert az 10 vagy 20 eurócenttel olcsóbb, és ráadásul használja a nemzeti jelképeinket. Tessék mondani, a közjó szempontjából ez hogyan mérhető? Ez egy nagy konkrét tőkés korporáció. Ide akarjuk az erőforrásainkat? Van ennek közjóteljesítménye, tessenek monda ni?! Vagy hát nem az az állam dolga, hogy a közjót szolgálja? Köszönöm. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Szabó Rebeka képviselő asszony következik az LMPből. Parancsoljon! SZABÓ REBEKA (LMP) : Köszö nöm a szót. Gőgös képviselőtársamtól szeretném megkérdezni, mert már nagyon sokszor elhangzott, hogy tulajdonképpen milyen jól működő rendszerről beszél. Tudom, hogy biztosan ma is vannak olyan gazdasági társaságok, amelyek működnek, szerencsére. De általá ban azt mondani, hogy most akarunk szétverni egy jól működő rendszert? Ezt nem értem. Hát folyamatosan arról beszélünk, hogy a mezőgazdaság válságban van, a magyar élelmiszeripar haldoklik, hogy a sertéslétszám csökken, legutóbb a pulykaállományunk csökken t. Igazából a magyar vidék és az agrárium nincs jó állapotban, és nem igazán jól működik. Az LMP véleménye szerint ez a földtörvény egy nagyon jó lehetőség lenne arra, hogy végre számos dolgot megváltoztassunk, hogy új pályára helyezzük a magyar mezőgazdas ágot. Az előbb Ángyán József képviselőtársam is elmondta, de mások is, az, hogy a jelenlegi nagyobb üzemek úgy működnek, hogy rendkívül sok támogatást vesznek fel, elhangzott, hogy ennek a foglalkoztatásnak a költsége fajlagosan mekkora, elhangzott az, hog y a társadalomra nézve mekkora a költség. Azt gondolom, ha ezeket a problémákat, ezeket a szerkezeti negatívumokat látjuk, akkor itt lenne az alkalom arra, hogy végre egy új birtokpolitikát hirdessen meg a kormány, új irányokat szabjon, és egyértelműen kim ondja, hogy milyen agrármodellt szeretne. Én nagyon sajnálom, hogy bár úgy hangzik, de ez nem történt meg. Ezt azokból a módosító indítványokból is látni lehet, amelyek már benyújtásra kerültek, hogy bár ezt kommunikálja a kormány, mégis kiderül, hogy igaz ából ugyanúgy fennmaradnak majd a nagyüzemek, ugyanúgy meglesznek az 1200 hektárnál nagyobb gazdaságok. Ezért nem is értem igazából Gőgös képviselőtársamat, hogy miért aggódik olyan nagyon. Köszönöm. (16.20) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, kép viselő asszony. Győrffy Balázs képviselő úr következik. Parancsoljon! GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Az állattenyésztési vonalhoz én is hadd szóljak hozzá. Gőgös képviselő úrral ez nem első polémiá nk a tekintetben, hogy a fiatalok fel akarnake kelni korán vagy nem. Egyébként nem kell feltétlenül öt órakor felkelni annak, aki állatot tart, de megteszi, mert aki elmegy három műszakba dolgozni és hat órakor kezd, annak is fel kell kelni öt órakor. Ebb en van egy szerintem soha fel nem oldható vita közöttünk. De hadd kérdezzek azért valamit: ha a nagyüzemre épülő magyar sertéságazat olyan remekül működik, akkor miért nem töltötte be azt az űrt, amit a folyamatosan csökkenő állomány mellett a kereslet mut athatott? (Gőgös Zoltán: Nem az csökkent.) Azért, mert a nagy részét egyébként ezek a feldolgozóipari egységek alapvetően nem Magyarországról vásárolták fel. Itt jön az a nagy probléma, hogy a gabonán nevelt magyar sertésnek egyébként van egy egyre erősödő piaca, jellemzően ezek az exportpiacok (Gőgös Zoltán: Ez így van.) , és most már eljutottunk oda, hogy nincs magyar sertés a piacon, amit fel tudnának vásárolni, gabonán nevelt magyar sertés. Most már ez a feketekereskedelem egyik legvirágzóbb ága. Ezért n agyon fontos egyébként - hadd szúrjam ide - a fordított áfa ebben az ágazatban, ami lehet, hogy rövid távon problémát jelent, de hosszú távon megoldást hoz.
