Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
966 reagálnia kell. Szeretném hozzátenni, hogy bár az ’59. évi IV. törvényt rengeteg alkalommal módosította az Országgyűlés az elmúlt 2025 évben, mégis komoly tehertétele az elmúlt negyedszázad gazdaság- és társadalomfejlődésének, hogy a magánjogi kódex filozófiájában nem követte le az alapvető társadalmi, gazda sági változásokat, és ehhez szeretném hozzátenni, hogy nemcsak a hazai gazdasági és társadalmi változásokat, hanem azt sem, ami egyébként a globalizáció következményeként szintén kényszerűen hárul Magyarországra. Egy olyan helyzetben vált szükségessé a mag ánjog újrakodifikálása a ’90es évek elején, amikor Magyarországon bekövetkezett egy rendszerváltás, bekövetkezett egy olyan rendszerváltás, aminek folytán a korábbi állami tulajdonú, állami tulajdonra épülő államszocialista rendszert egy piacgazdasági mod ell váltotta fel, de ennek szomorú kísérőjelensége volt az, hogy ’8990 tájékán és az azt követő években nagyon gyakran pontosan a magánjog köpönyege mögé bújva fosztották ki ezt az országot, fosztották meg a közösségeket alapvető javaiktól. Üdvözlendő az, hogy maga a törvényjavaslat általános indokolása kiemeli, hogy a törvényt Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni. Kevés ilyen törvényjavaslatot, törvényjavaslatindokolást olvastunk az elmúlt években. Ugyanakkor az LMP számára prob lematikus az a megoldás, hogy ez a magánjogi kódex magába foglalja a társasági jog alapvető szabályait. Elevenítsük fel, hogy a vadkapitalizmus hajnalán, 1988ban született meg az első társasági törvény, a ’88. évi VI. törvény, azt követte az újkapitalizmu s első társasági törvénye, a ’97. évi CXLIV. törvény, majd pedig a 2006. évi VI. törvény. Gyakorlatilag a negyedik társasági jogi kódex fog hatályba lépni 25 éven belül. Az LMP nyáron beterjesztett már a parlamentnek egy kiszámíthatósági törvényjavaslatot. Az a meggyőződésünk, hogy Magyarországon akkor fogják magukat biztonságban érezni az emberek, akkor fogják magukat biztonságban érezni a vállalkozók, hogyha az alapvető gazdasági viszonyok kiszámíthatóak, előreláthatóak. Mi azt javasoltuk, hogy bizonyos a lapvető fontosságú törvényekhez, így például a magánjogi kódexhez se lehessen egy éven belül többször hozzányúlni, illetve hogy ezek a változások áttekinthetőek legyenek minden esetben, de természetesen a kiszámíthatóság követelménye azt is magába rejti, h ogy lehetőleg ne ötévente lépjen hatályba egy új társasági jogi, cégjogi, magánjogi szabályozás. És osztom azokat az aggályokat, amelyeket ellenzéki képviselőtársaim már megfogalmaztak, hogy hiába jó minőségileg az előttünk fekvő törvényjavaslat, ha a frak ciókormányzás égisze alatt előre látható az, hogy különböző politikai szándékok módosító javaslatok formájában fogják szétbombázni ezt a törvényjavaslatot. Rubovszky képviselőtársamnak mondanám, hogy ugyan nagyon frappánsan visszavágott a szocialistáknak, hogy a hatályba nem lépett 2009es Ptk.t ők 200 módosító javaslattal zilálták szét, csakhogy abba kellene hagyni azt, hogy a jelenlegi hatalom a korábbi hatalom bűneivel próbál takarózni. Az, hogy az elmúlt ciklusban nem tisztelték a magánjog szövetét, ne m ad felhatalmazást arra, hogy a frakciókormányzás inkoherens, össze nem függő javaslatokkal zilálja szét a jelenlegi magánkódex tervezetét. Szeretnék elöljáróban még néhány szót szólni a polgári jog alapelveiről, ha úgy tetszik, az Első könyv tartalmáról. Továbbra is fontosnak tartanánk azt, hogy a magánjogi kódex elején szerepeljen a rendeltetésszerű joggyakorlás előírása, illetve a kölcsönös együttműködés kötelezettsége. Úgy véljük, hogy a magánjogi kódex élén minden olyan alapelvnek szerepelnie kell kif ejezett, explicit módon, amelynek át kell hatnia a magánjogi viszonyokat, tehát a személyek különböző személyes és vagyoni viszonyait egyaránt, akár jogi személyek, akár természetes személyek kapcsolatairól van szó. Külön szeretném hangsúlyozni a kölcsönös együttműködés elvét, ami egy olyan társadalomban, amely az elmúlt évtizedek során alapvetően veszítette el közösségeit, illetve atomizálódott, különösen fontos hangsúlyozni a magánjogi viszonyokban a kölcsönös együttműködés kötelezettségét, nem csak a sze rződéses kapcsolatokban, például a szomszédjog területén is. És szeretnénk viszontlátni a magánjogi kódex élén a tulajdon, egész pontosan a szerzett jogok védelmét, hiszen ma Magyarországon az elmúlt két év törvénykezése után túlságosan sok ember érzi úgy, hogy alapvető javai, megszerzett jogai nem lehetnek biztonságban. És az LMP számára talán a
