Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
965 élettársakat, ha már gyermek született abból a kapc solatból. Sok esetben be kell látni, hogy az, hogy valaki élettársi kapcsolatban él, tudatos választás eredménye. Nekik meglenne sok esetben a lehetőségük a házasságkötésre, de sok esetben nem is szeretnék, ha kötelezettségeik állnának fenn ebből a kapcsol atból. Hiszen akkor házasságot kötnének, vagy az öröklési jogi szempontból, mondjuk, végrendelkeznének. Erre eddig is lehetőségük volt, ezt meg tudták tenni. Úgy érzem, és úgy gondoljuk, hogy a jognak a gyermekeket kellene védenie. Azt viszont, hogy a csal ádra vonatkozó részekben kerül elhelyezésre az azonos neműek kapcsolata, egészen egyszerűen elfogadhatatlannak tartjuk. Nem tekintjük őket családnak. Túlzónak tartjuk azt is, hogy a törvény tulajdonképpen a családok, a házasság rangjára szeretné emelni, am i az öröklési jogot és egyéb jogkövetkezményeket illeti, az azonos neműek élettársi kapcsolatát. Annál is inkább, mert ezekben az esetekben, mivel gyermek általában nem származik ebből a kapcsolatból, tulajdonképpen még az öröklési szempontból jobb helyzet be is kerülnek, mint a házastársak, hiszen a túlélő házastárs biztos lehet benne, hogy mindent örököl. Nem tartjuk jónak, hogy az apai elismerő nyilatkozat esetében is a bírósági kijelölés megelőzheti az apai elismerő nyilatkozatot. Tehát nem a gyermek érd ekét szolgálja az, hogy ha valaki őt gyermekének ismerné el, a bíróság úgymond erőszakkal másra rákényszerítse az apaságot. A házasság intézményénél, bár erre remélhetőleg lehetőség lesz, hogy részletesebben kifejtsük, sok esetben az, hogy a megkötésénél e gyszerűsödnek a szabályok, a 30 napos bejelentési határidőt nem kellene a javaslat szerint betartani, talán nem kellően tenné megfontolttá a házasság megkötését. Azon már viszont elgondolkodnánk, hogy mondjuk, a házasság felbontásánál a vagyonjogi kérdések tisztázását egy házassági bontóperben mennyire kellene kötelezően belevenni. A javaslat azt tartalmazza, hogy vagyonjogi kérdésekben ne kelljen megállapodni. Ez bizonyos esetekben talán könnyítené a házasságok megkötését is, ha úgy éreznék, hogy nem olyan problematikus adott esetben az elválás. De ez még egy kérdés, amit tisztázni kell. Illetve a végén, mert látom, hogy lejárt az időm, még a durva hálátlanság kategóriája az öröklési jogból mit kitagadási ok. Itt azokat az utalásokat, amelyek a bírói gyakor latra utalnak, és van egyébként a törvényben több helyen is ilyen, jobban kidolgozandónak tartjuk, hiszen nem lehet minden fogalommeghatározást a bírói gyakorlatra bízni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schiffer András képviselő úr, aki felszólalását szintén az emelvényen mondja el. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! (12.00) DR. SCHIFFER ANDRÁS , az LMP képvi selőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Professzor Úr! Ez a pillanat két szempontból is kivételes: egyrészt a Magyar Országgyűlés nem túl gyakran szokott magánjogi kódexet tárgyalni, főleg olyat, amelyik vélhetően hamarosan hatályba is lép, és kivételes a pillanat azért is, mert az elmúlt években, és bátran mondhatom: az elmúlt napokban sem nagyon volt példa arra, hogy egy logikájában ennyire összeszedett, illetve kimunkált kodifikált szöve g kerüljön a Tisztelt Ház asztalára. Mondom ezt azzal együtt is, hogy természetesen a tartalmát, irányait illetően az LMP frakciója egyáltalán nem kritikátlan az előttünk fekvő törvényjavaslattal szemben, de szeretném még egyszer aláhúzni a pillanat ünnepé lyességét abban a tekintetben, hogy végre egy kormány által benyújtott előterjesztéssel van dolgunk. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A törvényjavaslat általános indokolásából is kiderül az, hogy az új polgári törvény könyvet az tette szükségessé tulajdonképpen már 20 évvel ezelőtt, hogy a rendszerváltás folytán alapvetően megváltoztak azok a társadalmi és gazdasági viszonyok, amikre a magánjognak, a civilisztikának
