Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STEINER PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
950 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja is jelezte, hogy vezérszónoklatukat két képviselőjü k mondja el a rendelkezésre álló 30 perces időkeret keretében. Most megadom a szót Steiner Pál képviselő úrnak, aki a felszólalását itt, az emelvényen mondja el. Megvárom, amíg a képviselő úr felérkezik az emelvényre. Megadom a szót. Parancsoljon, képvisel ő úr! DR. STEINER PÁL , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai ülésnapon a tisztelt Ház megkezdte a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A benyújtott törvénytervez et Negyedik könyv 108. § (2) bekezdése kimondja, hogy “a vélelmezett fogamzási idő a gyermek születése napjától visszafelé számított 182. és a 300. nap között eltelt idő mind a két határnap hozzászámításával”. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. A Hetedik könyv 10. §a pedig kimondja, hogy “az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet”. A felhívott két jogszabályhellyel azt kívánom érzékel tetni, hogy a polgárok, azaz mi még meg sem születtünk, amikor a polgári törvénykönyv rendelkezése már szabályozza jogunkat, illetve amikor meghalunk, akkor pedig biztosítja és garantálja a végintézkedési szabadságot. A polgári jogi kódex rendezi a Magyar Köztársaság polgárainak, jogi személyeinek, az itt élő külföldi polgárok és más jogi személyek alapvető személyi és vagyoni viszonyait, mégpedig a mellérendeltség és az egyenjogúság elve szerint. A demokratikus jogállam fundamentális feltétele a magas szín vonalú, korszerű, a XXI. század kihívásainak megfelelő, az európai joghoz integránsan kapcsolódó polgárijogalkotás és jogalkalmazás. A magyar polgári jog szerves fejlődése és a töretlen bírói gyakorlat mindig is bizonyította, hogy a németrómai jogi alapo n álló pandektista jogfelfogás és a Code civil alapelveit magába foglaló magyar polgári jog mindenben megfelel az európai jogalkotás és jogalkalmazás legjobb hagyományainak. E szerves fejlődés során jellemzően a szakmai és tudományos érvek és iskolák vitat koztak és keresték a jobb megoldásokat, mely folyamatba viszonylag kevés alkalommal avatkozott be az ideológiai és politikai akarat. Véleményünk szerint kimondhatjuk, a polgári jogi viszonyaink, miközben a legszélesebb körben szabályozzák az élet- és vagyo ni viszonyainkat, gazdasági és kereskedelmi forgalmunkat, alapvetően hozzájárultak a rendszerváltás utáni demokratikus Magyar Köztársaság működéséhez. Ezzel megtette a legtöbbet hazánk érdekeinek a szolgálatában. Ezért is tartjuk sokan, én magam is a kódex ek királynőjének. A civilisztika finomsága, sokrétűsége és terjedelme valóban indokolja e költői képet, valamint azt, hogy a polgári törvénykönyv megalkotása alapos előkészítő munkát, szakmai alázatot, tudományos igényességet, megfontoltságot, kompromisszu mkészséget és tiszteletet kér a jogalkotás valamennyi szereplőjétől. A Magyar Szocialista Párt tudatában van e felelősségnek, és az előzőekben felsorolt követelmények mentén vállal feladatot az új polgári kódex megalkotásában. Bízunk abban, hogy a kormányp ártok és a demokratikus ellenzék más pártjai is ugyanilyen felfogással vesznek részt a jogalkotás folyamatában. A regnáló szocialistaszabad demokrata kormányok hivatali működése idején és most is az az állá spontunk, hogy a gyakorlatban felhalmozódott tapasztalatok, a rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized során kialakult és megszilárdult értékek lehetővé teszik, hogy egy átfogó módosítás, novelláris felülvizsgálat helyett az 1959. évi IV. törvényt f elváltó új kódexet alkosson az Országgyűlés. A koncepció tervezetének előkészítése 1998ban, a Hornkormány határozata alapján indult és folytatódott az első Orbánkormány idején. A szakértői munkacsoport által előkészített koncepciót a Medgyessykormány f ogadta el 2003 januárjában, amelynek alapján megkezdődött a normaszöveg kidolgozása. A Gyurcsánykormány 2007től folytatta az egyeztetéseket, és 2008ban terjesztette az Országgyűlés elé. A jelenleg beterjesztett törvényjavaslat irányaiban, felfogásában é s
