Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STEINER PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
951 jogintézményeiben döntő részt azonos a kormányzati szakaszokon átívelő előkészítés után beterjesztett korábbi törvényjavaslattal. Ezért érthetetlen volt számunkra, hogy a jelenlegi kormánypártok egyik első parlamenti ténykedése az volt, hogy a szakmailag nem kifogásolható, az Országgyűlés által elfogadott polgári jogi kódex hatálybalépését megakadályozták. Az elmúlt szűk két év jogalkotási gyakorlata megmutatta és megértette mindannyiunk számára, hogy e kurzusban társadalmi egyeztetés helyett szánalmas le velezés folyik, a jogalkotás szakmai előkészítését egyéni képviselői indítvány rosszhiszemű alkalmazásával kerülik meg, konstruktív és befogadó vitát arroganciával helyettesítenek. A kormány és a kormánypárti frakciók sutba dobták a szokásjogot, a demokrat ikus politikai kultúra értékeit és hagyományait. Ezért volt számunkra meglepő és üdítő kivétel, hogy Répássy államtitkár úr korábban kijelentette, a Vékás Lajos professzor úr által vezetett kodifikációs főbizottság javaslatát változtatás nélkül terjesztik a parlament elé. Abban bízunk, hogy a kormány nem csak a polgárijogalkotás területén szakít a jelenlegi cinikus közhatalmi gyakorlattal. A bevezetőben jelzett alapvetéseken túl kiemelten fontosnak tartjuk a versenyképesség fellendítésének javaslatát, a sz erződési szabadság érvényesülését, a tulajdonosi jogok akadálytalan érvényesülését és a tulajdonosi autonómiát, a kiszolgáltatottság megszüntetését és a kisebbségi jogok garanciális védelmét, az esélyegyenlőséget, a környezetvédelmi és környezettudatos gon dolkodás és cselekvés polgári jogi szabályainak kiszélesítését, a polgári viszonyokban kialakult más jogszabályok által nem kellően alaposan szabályozott vagyoni vagy egyéb együttműködés jogintézményeinek beemelését a polgári kódexbe. A teljes felsorolás h elyett példázó jelleggel korszerű szabályozásnak tekintjük a korlátozott cselekvőképesség általános jelleggel nem kellő konkrétságú korlátozásának tilalmát, a nem vagyoni kár helyett a sérelemdíj bevezetését, egyetértünk azzal, hogy nem kell a sértettnek i gazolnia a kárát, a személyiségijogsértés ab ovo megalapozza a sérelemdíjra való jogot. Fontosnak tartjuk a bizalmi vagyonkezelési szerződés formának a bevezetését. Támogatjuk a forgalmazási jogbérleti, azaz franchiseszerződések mint nevesített szerződés ek bevezetését. Már érzékelhető az öröklési szabályok változásának eltérő értékelése, de támogatjuk a házassági állagöröklés új szabályait is. A hatályba nem lépő elfogadott polgári törvénykönyv nem tartalmazta a gazdasági társasági jog intézményét. Itt me gváltoztattuk az álláspontunkat. Jelentős érvek szólnak arra is, hogy külön szabályozott jogág legyen a társasági jog, de ugyanilyen fontos érvek szólnak a beemelése mellett is, mint például a rugalmasabb diszpozitív szemlélet érvényesítése az érintett jog gyakorlás során. Elfogadtuk a kodifikációs főbizottság javaslatát. Álláspontunk szerint a polgári jogban az állami beavatkozás lehetőségét a szükséges és elégséges szintre kell csökkenteni. (10.50) Az állami beavatkozás ott jusson szerephez, ahol az esélyk iegyenlítés a cél, ahol a hátrányos helyzetű, valamilyen okból kiszolgáltatott emberek, fogyasztók, kisvállalkozások nem tudnak élni szerződési egyenjogúságból következő jogaikkal. Az új törvénykönyvnek tükröznie kell a polgárbarát szolgáltató állam ideájá t. Az államnak el kell fogadni, hogy a polgári jogviszonyokban mellérendelt pozícióban van, és nem rendelkezik állami túlhatalommal. A részletes vita során tételesen ki fogjuk fejteni az észrevételeinket. A törvényjavaslat szerint az új polgári törvényköny v 2014. január 1jén lép hatályba. A parlamenti ütemezés szerint a tisztelt Ház december utolsó ülésnapján tartja a végszavazást. A rendelkezésre álló egy naptári év alatt kell megoldani az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényi előkészítéseket és az ok elfogadását. Ezen időszak alatt kell felülvizsgálni szinte valamennyi törvényt és jogszabályt, amely közvetlenül vagy közvetve érinti az új polgári kódex hatálybalépését. Ez a folyamat magában foglalja a szükséges deregulációt és más átfogó vagy eseti j ogszabály módosítását. E nagy léptékű feladatok tartalmi előkészítéséről, ütemezéséről és folyamatáról nem ismert semmilyen kormányzati információ vagy elképzelés. Véleményünk szerint az átmeneti
