Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
947 az életviszonyokat. Ahogy Vékás Lajos professzor úr fogalmazta, akit magam is sze retettel köszöntök, végigkísér bennünket a bölcsőtől a sírig, a születéstől a halálig. A 2010ben megalakult parlament igen sok törvényt - köztük az alaptörvényt - fogadott el a bő két évben, de ennek a négyé ves ciklusnak az egyik kiemelkedő jelentőségű jogalkotási munkája az új polgári törvénykönyv javaslata. Magyarországnak ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári törvénykönyve. A szakértői munka már több mint tíz év e elkezdődött, pontosabban 1998ban, az első Orbánkormány idején, és a kodifikáció során figyelembe vette a bírói gyakorlatot, a tudomány eredményeit, az időközbeni életviszonyváltozásokat, valamint a hatályba nem lépett polgári törvénykönyv használható megoldásait. Akik az elmúlt ciklusban tagjai voltak a magyar parlamentnek, azok bizonyára emlékeznek rá, hogy 2007ben az addig végzett politikamentes, kifejezetten szakmai munka gellert kapott. Takács Albert akkori igazságügyminiszter visszavette a szerk esztőbizottság mandátumát, a politika rátelepedett a jogalkotásra, a szakmaiság helyett a jogalkotásban a lobbi- és pártpolitikai érdekek érvényesültek, amelyek rányomták bélyegüket a törvényre. Az akkor benyújtott polgáritörvénykönyvjavaslathoz mind elle nzéki, mind kormánypárti oldalról több száz módosító javaslat, indítvány érkezett, ami önmagában is jelezte, hogy a szakmaiság helyett a politikai dominancia érvényesült. Az Alkotmánybíróság 2009ben, helyesen és bölcsen, nem is engedte hatályba lépni a ko rmánypárti, SZDSZMSZPszavazatokkal elfogadott polgári törvénykönyvet. Tisztelt Ház! A 2010es kormányváltást követően visszakerült az anyag a korábban felkért kodifikációs bizottsághoz. A szakértői bizottság az új Ptk. közel 1600 paragrafusból álló norma szöveg tervezetét 2011 decemberében átnyújtotta a főbizottságnak, majd a szakmaitársadalmi vitát követően a kormány 2012 júliusában tárgyalta a tervezetet, és változtatás nélkül nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az alkotmányügyi bizottság, mint már hallott uk, 2012. szeptember 18án tárgyalta a javaslatot, és egyhangú határozatával általános vitára alkalmasnak találta. (10.30) A történeti hűség kedvéért szabad legyen itt megjegyeznem, hogy az alkotmányügyi bizottsági vita során az MSZP képviselője úgy nyilat kozott, hogy kellemes meglepetés érte akkor, amikor a kormány nem nyúlt bele az előterjesztésbe, és a szerkesztőbizottság javaslatát, tisztelve a tudományt, mint tudományos munkát egyben terjesztette elő; kifejtette továbbá azt is, hogy a jelenlegi kormány politika több alkalommal úgy belenyúlt egyes törvényekbe, hogy arra már megalkotója sem ismer rá; önmérsékletre intette továbbá a pártokat, és a lehető legkisebb módosító javaslat benyújtására hívott fel. (Dr. Steiner Pál: Klasszikustól!) Az előbb említett képviselő mintha elfelejtette volna, hogy az MSZPSZDSZkormányzás idején nyúlt bele a politika a polgári törvénykönyv megalkotásába, ragadta ki a szakma kezéből a javaslatot, és bombázta széjjel módosító indítványokkal, sőt teljesen átíratta. Ehhez képes t az MSZP, illetve képviselője nagy fejlődésről tett tanúbizonyságot, és most pont az ellenkezőjére buzdít, mint amikor kormányoldali képviselő volt. Mi bízunk a fejlődésben, üdvözöljük a jó irányú változást. Tisztelt Ház! Általános vitáról lévén szó, ilye nkor csak általánosságban illik beszélni a javaslatról, de a bizottsági tárgyalás során is szinte minden hozzászóló óhatatlanul is belement a részletekbe. Ha valaki veszi a fáradságot, és visszakeresi a hatályba nem lépett Ptk.val kapcsolatosan lezajlott vitaanyagot, az azt tapasztalja, hogy jó néhány akkori ellenzéki javaslat bekerült a most tárgyalt előterjesztésbe. Így többek között már akkor is úgy foglaltunk állást, hogy az ingatlannyilvántartásról, a gazdasági társaságokról, valamint az egyesületekr ől szóló joganyag kerüljön bele a polgári törvénykönyvbe, s lám, mindezek a joganyagok belekerültek a javaslatba, mivel a szakemberek is úgy gondolták, hogy így válik teljessé a polgári jog szabályozása, sőt nemzetközi példákat is lehet felhozni a hasonló jellegű szabályozásra. Tisztelt Ház! A javaslat megtartotta a régi Ptk. jól bevált szabályait, azonban jó néhány új normát is tartalmaz. Így például megszüntette a személyi jogok megsértése esetén korábban alkalmazott nem
