Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
948 vagyoni kártérítésért járó kárpótl ást, és új polgári jogi igényként érvényesíthető lesz a sérelemdíj, amely már konkrét hátrány, kár bizonyítása nélkül is lehetővé teszi a jogsértés szankcionálását. Az egyik legvitatottabb része lehet a javaslatnak az eddig önálló törvényben szabályozott c saládjogi törvény, amely beépült a Ptk.ba, és annak egyes rendelkezései adhatnak majd okot vitára. A javaslat a házassági vagyonjog, a tényleges családi kapcsolatok elismerése, valamint a szülőgyermek kapcsolat szabályozásában hoz lényeges változásokat. Amin ezen belül véleményem szerint vita nem lesz - és erről az államtitkár úr is beszélt már , az az, hogy a javaslat előtérbe helyezi a családi jogviták megegyezésen alapuló rendezését és a felek közötti együttműködést, amelynek a megvalósítását a közvet ítői eljárás, a mediáció bekapcsolásával próbálja elősegíteni. A házasság felbontásával kapcsolatos változást illetően már nem ilyen egyértelmű a helyzet véleményem és gyakorlati tapasztalataim szerint. Mind az alaptörvény, mint a polgári törvénykönyv csal ádjogi része védi a házasság és a család intézményét. Ehhez képest egyszerűsödik, mondhatnám, bizonyos mértékben könnyebbé válik a közös akaratnyilvánítással, a hétköznapi nyelvben közös megegyezéssel történő házasságfelbontás. A korábbi szabályozás szerin t a közös akaratnyilvánítással történő váláshoz a feleknek meg kellett egyezni a házasság felbontásában, a közös gyermek elhelyezésében, láthatásában és tartásában, a közös lakás használatában, a házastársi tartás kérdésében, valamint az ingó vagyon megosz tásában. Az előttünk fekvő javaslat a közös vagyon megosztásában való megállapodást elhagyja, ezzel is megkönnyítve a válást. Akkor, amikor Magyarországon európai összehasonlításban is igen magas a válások száma, nem biztos, hogy olyan szabályt kell beveze tni, amely megkönnyíti a válás lehetőségét. Gyakorló ügyvédként tudom, hogy a bontóperek egy része, ahogy egymás között nevezzük, úgynevezett ijesztési per, azaz az esetleg renitenskedő - hogy enyhe kifejezést használjak - felet a bontóper megindítása arra inspirálja, hogy komolyan vegye házasfele fenyegetését, már ami a házasság felbontását illeti, és előfordul, hogy az elhúzódó és főleg a vagyonmegosztás miatt elhúzódó perekben úgy döntenek, hogy kibékülnek. Ez a lehetőség csökkenni fog, ha kivesszük a kö zös megegyezéses válás feltételei közül a közös vagyon megosztásának kérdését. Nem beszélve továbbá arról, hogy a külön perben érvényesítendő vagyonmegosztás hosszadalmas, és kellőképpen megkeseríti a peres felek életét. Summa summarum, meggondolandónak ta rtom e könnyítő rendelkezés elhagyását, és a régebbi szabály megtartását. Tisztelt Ház! A javaslat mindenkit ösztönözni kíván arra, hogy a házasságuk kezdetén vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezzék. Ez a rendelkezés figyelembe veszi azokat a változáso kat, amelyek a társadalomban az utóbbi évtizedekben végbementek, azaz hogy a házasulandó felek között jelentős vagyoni különbségek lehetnek, ellentétben azzal, amikor a házasuló felek döntő többségében hasonló vagyoni viszonyokkal rendelkeztek. Szintén tap asztalatból mondom, hogy a házassági vagyonjogi szerződés legalábbis az én választói körzetemben ritka, mint a fehér holló. Ennek az a magyarázata a hasonló vagyoni viszonyok mellett, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötésének indítványozása a mási k félben bizalmatlanságot szül, és nem jó ómen az, ha már a mézeshetek idején is a bizalmatlanság szele lengi körül a fiatal pár kapcsolatát. Csupán csak zárójelben jegyzem meg, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötését inkább a szülők szokták szorg almazni és kezdeményezni, akik a vagyongyarapodást ténylegesen létrehozták. Tisztelt Ház! Borítékolható a vita az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat javaslatbéli szabályozásával összefüggésben, amelynek öröklési jogi kihatásai is vanna k. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a legújabb statisztikai adatok szerint a gyermekek 38 százaléka olyan kapcsolatból születik, amit a mai jognyelv élettársi kapcsolatnak nevez. Éppen ezért e terület jogi szabályozása indokolt és egyben kívána tos is, hiszen a jelenlegi szabályozatlanság a nehézkes bizonyítási eljárás miatt az ilyen életviszonyokból eredő perek elhúzódásához vezet. Ami a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozását illeti, e rendelkezések a társadalom igen szűk rétegét érintik, és mint a bizottsági ülésen hallottuk, mintegy 200 bejegyzett élettársi kapcsolatról van szó.
